Benkő Loránd, az Anonymus-kutató

Szerzők

  • István Hoffmann Debreceni Egyetem, Magyar és Finnugor Nyelvtudományi Intézet, Magyar Nyelvtudományi Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.1.28

Kulcsszavak:

Anonymus Gestájának nyelvtörténeti felülvizsgálata, helynevek kronológiai értéke, kreált személynevek, az Árpád kor nyelve, a szórványemlékek vizsgálatának módszerei

Absztrakt

Benkő Loránd Anonymus Gesta Hungarorumát az Árpád-kor kutatásában kulcsfontosságú forrásnak tekintette. Úgy vélte, hogy a mű vizsgálatának eredményei alapjában határozták meg a történettudománynak a honfoglalásra és az azt követő évszázadokra vonatkozó felfogását, és nagyban befolyásolták a korszak nyelvének a kutatását is. Abból adódóan pedig, hogy a történettudomány a Gestára vonatkozó ismereteit részben a nyelvtörténeti vizsgálatok eredményeire alapozza, Benkő fontosnak tartotta az Anonymus munkájával kapcsolatos nyelvészeti ismeretek folyamatos megújítását, a változó általános nyelvtörténeti ismeretekhez való hozzáigazítását. A nyelv- és névtörténeti felülvizsgálat szükségességét már az 1960-as években felvetette a Gesta Csepel nevéről írott tanulmányában, és pályája utolsó bő másfél évtizedében ezt a kérdéskört saját kutatómunkájának központi témájává emelte. Eredményeit tanulmányok egész sorában tette közzé, de ez idő tájt könyveiben is meghatározó szerepet játszott a Gesta személy- és helyneveinek vizsgálata. Eredményei azt az alapvető megállapítást erősítik, mely szerint a Gesta helynevei nem a honfoglalás idejére, hanem a mű keletkezésének korára vonatkozóan tekinthetők hiteles forrásadatoknak. Benkő a Gesta keletkezését történeti és nyelvi tények alapján az 1210-es évekre datálta. A Gesta személyneveinek egy részét Anonymus nyelvi leleményének tekintette, amelyeket korabeli helynevek alapján hozott létre, és az így nevet kapott személyek cselekedeteit a kérdéses helyekhez kötötte. Fontos módszertani újítása, hogy a Gesta filológiai és nyelvtörténeti felülvizsgálatát ismeretlen szerzőjének felderítésével is összekapcsolja, keresve a mű megírásában megragadható nyelvi hátterét, motivációit, kapcsolatrendszerét. Benkő Loránd Anonymus tanulmányai számos módszerbeli újdonságuk vévén fontos új irányokat indítottak el az Árpád-kor nyelvének megismerésében.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-04-12

Folyóiratszám

Évf. 118 szám 1 (2022): Magyar Nyelv

Rovat

Tanulmányok

License

A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek. 

A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.