Benkő Loránd a néprajzos szemével
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.1.13Kulcsszavak:
Benkő Loránd, etimológiai szótár, nyelvföldrajz, települések és etnikai csoportok története, történeti dialektológia, történeti névtanAbsztrakt
Benkő Loránd mindenekelőtt a magyar nyelv tudósa volt. Első közleményei a helynévkutatás tárgyköréhez és a nyelvföldrajzhoz kapcsolódtak. Egyetemi tanárként és A magyar nyelvjárások atlaszán dolgozó akadémiai munkacsoport tagjaként maga is megismerkedett az évekig tartó terepmunka során a Kárpát-medence és Moldva nyelvjárásaival. Benkő foglalta össze a nyelvföldrajz feladatait. Ő írt egyetemi tankönyvet a történeti dialektológiáról. Úttörő munkát írt a régi magyar személynévadásról, megállapította a kételemű személynevek, a családnevek megjelenését a kései középkorban (13. sz. vége – 15. század). A történeti névtan kutatási módszereire alapozva, a helynevek tipológiáját és etimológiáját vizsgálva és rendszerezve, a nyelvjárástörténeti tényeket számba véve tárja fel a székelyek megtelepedésének mozzanatait Erdélyben és a moldvai csángók történetét is. Ezzel a módszerrel vizsgálta a Pinka-vidék (mai Burgenland, Ausztria) településeinek történetét is. Benkő Loránd fontos szerepet vállalt magára két etimológiai szótár szervezésében és felügyeletében (A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3., 1967–1976) és az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (1–2., 1993–1996). Ezek a művek alapul szolgálnak a magyar népi kultúra történetének, kronológiájának vizsgálatában is. Benkő Loránd tanári és tudományszervező munkái maradandó hatást gyakoroltak számos akadémiai szaktudományra, a bölcsészettudományok széles területére. Jó barátja volt a magyar néprajztudománynak is.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.