A nyelvjárási adatközlő nyelvi konstruálása
Esettanulmány a Szlovákiai magyar nyelvjárási hangoskönyv szövegeiből
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2021.4.485Kulcsszavak:
dialektológia, fogalmi kidolgozás, hangoskönyv, kontextualizáció, mondatkonstrukció, spontán beszéd, szemantika, szubjektivizációAbsztrakt
A szerzők komplex módon, a korpusz egységeit szövegként értelmezve vizsgálják szlovákiai kisebbségi beszélők spontán nyelvjárási beszédeinek (interjúinak) jelentéstani és pragmatikai jellemzőit. A Szlovákiai Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv rögzített, lejegyzett anyagából három nyelvjárási régióból kilenc szöveg (szövegrészlet) vizsgálatára kerül sor. A vizsgálat a következő négy szempont szerint történt: az adatközlők mondatszerkesztésének jellemzői (a kifejezett jelenet, típusa, a szereplők és körülmények megkonstruálásának jellemzői; a mondatban a beszélő által megvalósított közlési funkció; a kontextualizálók szerepe); az adatközlőtől megkérdezett központi fogalom szemantikai megkonstruálásának módja; az adatközlőnek a témához való viszonya és a szubjektivizáltság mértéke; az adatközlőnek a beszédhelyzethez való viszonya (az interjú beszédhelyzetében). Az eredmények azt jelzik, hogy a korpuszban a leggyakoribb az alapértelmezés szerinti (legegyszerűbb) mondattípus, a semleges pozitív kijelentő mondat. Ezeket korlátozott információmennyiség (csak a szükséges bővítmények és módosítók sora) jellemzi, mindennapi helyi eseményeket, állapotokat és helyzeteket kifejezve pozitív kijelentésekben, helyi közösségi, tér- és időbeli kontextuális elemekre utalva. A beszélgetések központi témáit a beszélők keretek és forgatókönyvek Gestaltként való szemantikai és pragmatikai használata révén fejtik ki, csak néhány jellegzetes elemre utalva. A beszélők az eseményeket és helyzeteket nagyfokú objektivizálással konstruálják meg, bár ezek a részek szubjektivizált nézőpontba vannak foglalva, főképp diskurzusjelölőkkel. A beszélők a beszédhelyzethez való viszonyukat általában impliciten diskurzusjelölőkkel és metapragmatikai kifejezésekkel jelzik, nem túl nagy számban. A három nyelvjárási régióból származó interjúszövegek között az elemzett adatok alapján nincsen lényeges különbség, miközben fonológiai és morfológiai tekintetben erősen eltérnek.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Magyar Nyelv
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.