Magyar névkutatás: irányok és perspektívák

Szerzők

  • István Hoffmann Debreceni Egyetem, Magyar és Finnugor Nyelvtudományi Intézet, Magyar Nyelvtudományi Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2021.4.385

Kulcsszavak:

tudománytörténet, magyar onomasztika a 21. században, az onomasztika fórumai, személynévkutatás, helynévkutatás, digitális onomasztikai adatbázisok

Absztrakt

A tanulmány a magyar onomasztika 21. századi helyzetét tekinti át, amelyet e tudományterület legújabb tudománytörténeti korszakaként értelmez. Ezt igazolja a kutatói létszám növekedése és a kutatói profilok átalakulása mellett a publikációs fórumok jelentős mértékű gyarapodása, továbbá a magyar onomasztika nemzetközi beágyazottságának erősödése is. Előtérbe kerültek a kutatói együttműködések, kutatócsoportok alakultak, hosszú távú kutatási programok körvonalazódtak. Megváltozott az onomasztika diszciplináris helyzete is: az önálló tudományterületként értékelt diszciplína körül gazdagodott a határterületek kutatása, elsősorban a szocioonomasztika és a hagyományos nyelvtörténeti, nyelvjárástörténeti vizsgálatok irányában. A tanulmány részletesebben az onomasztika két központi területének, a személynevek és a helynevek kutatásának újabb eredményeit tekinti át. A személynevek vizsgálati lehetőségeit forrásközlések bővítették, és új elméleti megközelítések tágították. A kutatások fókuszában a 14–18. század személynévrendszere állt. A helynévkutatások ezzel szemben a 14. század előtti időszakra összpontosították a figyelmet, nyelvemlék-monográfiák és onomasztikai jelenségmonográfiák egész sorát publikálták a kutatók, és létrejött egy fontos helynévtörténeti szintézis is. A jövő kutatási irányát jelzik mindkét területen a digitális adatbázisok, amelyek egységes keretbe foglalása biztosíthatja leginkább az onomasztika töretlen fejlődését.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-02-10

Folyóirat szám

Évf. 117 szám 4 (2021): Magyar Nyelv

Rovat

Tanulmányok

License

A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek. 

A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.