Bencze M. Ildikó, A metonímia megértése. Elméleti, kísérleti és korpuszalapú vizsgálatok a metonímiakutatásban
Hivatkozások
Barcelona, Antonio 2025. Metonymy in Grammar and Discourse Comprehension: Five Case Studies. De Gruyter, Berlin–Boston. (Cognitive Linguistics Research 57.)
Barcelona, Antonio 2024. Trends in cognitive-linguistic research on metonymy. Cognitive Linguistic Studies 11/1: 51–74.
Brdar, Mario – Brdar-Szabó, Rita 2014. Where does metonymy begin? Some comments on Janda (2011). Cognitive Linguistics 25/2: 313–340.
Gibbs, Raymond W. Jr. 1994. The Poetics of Mind. Figurative thought, language, and understanding. Cambridge University Press, Cambridge.
Katz, Albert N. – Cacciari, Cristina – Gibbs, Raymond – Turner, Mark szerk. 1998. Figurative Language and Thought. New York University Press, New York – Oxford.
Kövecses Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Typotex, Budapest.
Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Lakoff, George – Johnson, Mark 1980. Metaphors we live by. University of Chicago Press, Chicago–London.
Tolcsvai Nagy Gábor szerk. 2017. Nyelvtan. Osiris, Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Hajnalka Dimény
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
