Аникин, Александр Евгеньевич, Русский этимологический словарь. Выпуск 1–20.

Anikin 2007. = Аникин, Алекса ндр Евгеньевич 2007. Русский этимологический словарь (Проект). Российская aкадемия наук, Институт русского языка им. В. В. Виноградова, Москва. (https://etymolog.ruslang.ru/doc/anikin_project.pdf – 2026. 06. 20.)

Anikin 2014. = Аникин, Алекса ндр Евгеньевич 2014. Проблемы изучения балтизмов в русском языке. Сибирский филологический журнал 2014/4: 189–195.

Anikin 2017. = Аникин, Алекса ндр Евгеньевич 2017. От диалектного этимологического словаря к «Новому Фасмеру». In: Труды Отделения историко-филологических наук 2016. Наука, Москва. 180–190.

Balázs János 1963. Névmás-tanulmányok. In: Pais Dezső – Benkő Loránd szerk., Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Nyelvtudományi Értekezések 38. Akadémiai Kiadó, Budapest. 48–58.

Bańkowski, Andrzej 2000. Etymologiczny słownik języka polskiego 1 (A–K) – 2 (L–P). PWN, Warszawa.

Bańkowski, Andrzej 2014. Etymologiczny słownik mowy polskiej 3/1 (R). Linguard, Częstochowa.

Bárczi Géza 1963. A magyar nyelv életrajza. Gondolat, Budapest.

Benkő Loránd 1981. Megjegyzések a bagó eredetéhez. Magyar Nyelv 77: 203–206.

BER. = Berneker, Erich 1908–1914. Slavisches etymologisches Wörterbuch 1/1–10 (A–L), 2/11 (M–morъ). Carl Winter’s Universitätsbuchhandlung, Heidelberg.

BRÈ. = Кравец, Сергей Леонидович отв. ред. 2005–2017. Большая российская энциклопедия 1–35. Российская энциклопедия, Москва.

Brückner, Aleksander 1927. Słownik etymologiczny języka polskiego. Krakowska Spółka Wydawnicza, Kraków.

BSÈ.3 = Прохоров, Алекса ндр Михайлович гл. ред. 1970–1978. Большая советская энциклопедия 1–30. Третье издание. Советская энциклопедия, Москва.

Chelimskij 1990. = Хелимс кий, Евгений Арнольдович 1990. К вопросу ранних славянских заимствований венгерского языка. In: Uralo-Indogermanica. Балто-славянские языки и проблема урало-индоевропейских связей. Материалы 3-ей балто-славянской конференции, 18–22 июня 1990 г. Часть I. Институт славяноведения и балканистики АН СССР. Москва. 76–82.

Сyganenko 1970. = Цыганенко, Галина Павловна 1970. Этимологический словарь русского языка. Радянська школа, Киев.

Černych 1993. = Черных, Павел Яковлевич 1993. Историко-этимологический словарь современного русского языка 1–2. Москва, Русский язык.

Dal’2 = Даль, Владиміръ [Ивановичъ]1880–1882. Толковый словарь живаго великорускаго языка 1–4. Второе изданіе, исправленное и значительно умноженное по рукописи автора. Изданіе М. О. Вольфа, С.-Петербургъ–Москва.

Deeters, Gerhard 1954 [Ismertetés erről:] Vasmer Max. Russisches etymologisches Wörterbuch. (Indogermanische Bibliothek. II. Reihe: Wörterbücher.) 1.–3. Lieferung (a – volja). Heidelberg, C. Winter, 1950–1951. Indogermanische Forschungen 61: 328–330.

Dénes György 2009. Pest pataka. Névtani Értesítő 31: 105–111.

Dybo 2003. = Дыбо, Анна Владимировна 2003. Азя́м. In: Новое в русской этимологии 1. Институт русского языка им. В. В. Виноградова РАН, Москва. 33–34.

Dzendzelivs’kyj 1960. = Дзендзелівський, Йосип Олексійович 1960. Назви сільськогосподарських культур у говорах Закарпаття. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 6: 113–143.

ÉKsz.2 = Pusztai Ferenc szerk. 2003. Magyar értelmező kéziszótár. Második, átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest.

ÈSRJa. = Шанский, Николай Максимович, [később:] Журавлёв, Анатолий Фёдорович ред. 1963–2014. Этимологический словарь русского языка 1/1–11 (А–Н). Издательство Московского университета, Москва.

ESUM. = Мельничук, Олекса ндр Савич гол. ред. 1982–2012. Етимологічний словник української мови 1–6. Наукова думка, Київ.

ÈSSJa. = Трубачев, Олег Николаевич ред. 1974–. Этимологический словарь славянских языков: Праславянский лексический фонд 1–. Наука, Москва.

EtSz. = Gombocz Zoltán – Melich János 1914–1944. Magyar etymológiai szótár 1–2. [1–17. füzet, a–geburnus]. MTA, Budapest.

EWUng. = Benkő, Loránd Hrsg. 1993–1997. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–3. Akadémiai Kiadó, Budapest.

FNESz. = Kiss Lajos 1997. Földrajzi nevek etimológiai szótára 1–2. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Gerd 1970. = Герд, Алекса ндр Сергеевич 1970. Севернорусские названия рыб и некоторые вопросы этнической истории Русского Севера и Северо-Запада. In: Мещерский, Никита Алекса ндрович ред. Вопросы изучения севернорусских говоров и памятников письменности. Ленинградский государственный педагогический институт им. А. И. Герцена, Череповец. 132–135.

Gombocz Zoltán – Melich János 1912. Mutatvány a készülő Magyar Etymologiai Szótárból. Magyar Nyelv 8: 241–248.

Gorjaev 1892. = Горяевъ, Н[иколай] В[ас ильевичъ] 1892. Опытъ сравнительнаго этимологическаго словаря литературнаго русскаго языка. Типографія Канцеляріи Главноначальствующаго гражданскою частью на Кавказѣ. Тифлисъ. (https://www.prlib.ru/item/355175 – 2026. 06. 27.)

Gorjaev 1896. = Горяевъ, Н[иколай] В[ас ильевичъ] 1896. Сравнительный этимологическій словарь русскаго языка. Типографія канц[еляріи] Главнонач[альствующаго] гр[ажданскою] ч[астью] на Кавказѣ, Тифлисъ. (http://elib.shpl.ru/ru/nodes/65991 – 2026. 06. 27.)

Gregor Ferenc 2023. A szlovák nyelv magyar elemei. Kairosz Kiadó, Budapest.

Hadrovics, László 1985. Ungarische Elemente im Serbokroatischen. Akadémiai Kiadó, Budapest – Böhlau Verlag, Köln.

Hadrovics, László 1993. Ungarisch vászon ”Leinwand” – ein altrussisches Lehnwort. Anzeiger für Slavische Philologie 22/1: 61–62.

Hodinka Antal 1916. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. A M. Tud. Akadémia kiadása, Budapest.

Hollós Attila 1996. Az orosz szókincs magyar elemei. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 206. sz. Kiadja a Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.

Joki, Aulis J[ohannes] 1973. Uralier und Indogermanen. Die älteren Berührungen zwischen den uralischen und indogermanischen Sprachen. Suomalaisen-Ugrilaisen Kirjallisuuden Seuran toimituksia – Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 151. Suomalais-Ugrilainen Seura, Helsinki.

Juhász Gabriella 2026. Zúzmaráz ~ zúzmara. Magyar Nyelv 122: 69–86. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.1.69

Kakuk, Suzanne 1973. Recherches sur l'histoire de la langue osmanlie des XVIe et XVIIe siècles. Les éléments osmanlis de la langue hongroise. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kiss, Lajos 1960. = Киш, Л[айош] 1960. Заметки по русской исторической лексикологии. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 6: 267–283.

Kiss, Lajos 1964. [Ismertetés erről:] France Bezlaj, Etimološki slovar slovenskega jezika. Poskusni zvezek. Ljubljana 1963. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 10: 195–199.

Kiss Lajos 1966. A keleti szláv nyelvek etimológiai szótárai. In: Országh László szerk. Szótártani tanulmányok. Tankönyvkiadó, Budapest. 323–340.

Kiss Lajos 1976. Szláv tükörszók és tükörjelentések a magyarban. Nyelvtudományi Értekezések 92. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kniezsa István 1956. További pillantások „A magyar nyelv szláv jövevényszavai” néhány részébe. In: Bárczi Géza – Benkő Loránd szerk., Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Akadémiai Kiadó, Budapest. 329–336.

Kniezsa István 1963. Charakteristik der slawischen Ortsnamen in Ungarn. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 9: 27–44.

KrÈS.1 = Шанский, Николай Максимович – Иванов, Валерий Вас ильевич – Шанская, Тама ра Вас ильевна 1961. Краткий этимологический словарь русского языка. Пособие для учителя. Государственное учебно-педагогическое издательство Министерства Просвещения РСФСР, Москва.

KrÈS.2 = Шанский, Николай Максимович – Иванов, Валерий Вас ильевич – Шанская, Тама ра Вас ильевна 1971. Краткий этимологический словарь русского языка. Пособие для учителя. Издание 2-е, исправленное и дополненное. Просвещение, Москва.

Leeming, Henry 1976. Rola języka polskiego w rozwoju leksyki rosyjskiej do roku 1696: wyrazy pochodzenia łacińskiego i romańskiego. Zakład Narodowy im. Ossolińskich, Wrocław–Warszawa–Kraków–Gdańsk.

Lexer, Matthias 1872–1878. Mittelhochdeutsches Handwörterbuch 1–3. Verlag von S. Hirzel, Leipzig. (https://woerterbuchnetz.de/?sigle=Lexer&lemid=A00001 – 2026. 06. 26.)

Machek, Václav 1968. Etymologický slovník jazyka českého. Academia, Praha.

Miklosich, Franz 1872. Die slawischen Elemente im Magyarischen. Denkschriften der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften. Philosophisch-Historische Klasse. 21. Band. Gerold, Wien. 1–74.

MNSZ2 = Magyar nemzeti szövegtár (http://clara.nytud.hu/mnsz2-dev/ – 2026.07.09.)

Mollay Károly 1982. Német–magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Nyelvészeti Tanulmányok 23. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Molnár, Nándor 1985. The Calques of Greek Origin in the Most Ancient Old Slavic Gospel Texts. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Munkácsi Bernát 1884. Adalékok a magyar szókincs szláv elemeihez 1–2. Magyar Nyelvőr 13: 312–315, 364–366.

Orel, Vladimir 2011. Russian Etymological Dictionary 1–4. Theophania Publishing, Calgary. Preobraženskij 1910–1914, 1949. = Преображ енскій А[лекса ндръ Григорьевичъ] 1910–1914, 1949. Этимологическій словарь русскаго языка 1–2 (а–сулея). Tипографія Г. Лисснера и Д. Совко, Москва; 3 (тѣло–ящур). Издательство Академии наук СССР, Москва–Ленинград.

Rácz János 1996. A magyar nyelv halnevei. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 205. sz. Kiadja a Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.

Reiff, Ch[arles] Ph[ilippe] 1835–1836. Dictionnaire russe-français, dans lequel les mots russes sont classés par familles; ou Dictionnaire étymologique de la langue russe. – Рейфъ, Филипп ъ [Ивановичъ]. Русско-французскій словарь, въ которомъ русскія слова расположены по происхожденію; или Этимологическій лексиконъ русскаго языка 1–2. Печатано въ Типографіи Н. Греча, на иждивеніи Автора. Санктпетербургъ.

RÈS. = [Anikin] Аникин, Алекса ндр Евгеньевич 2007–. Русский этимологический словарь 1–. Рукописные памятники Древней Руси, Москва. (Az 1–13. kötet letölthető elektronikus formában: https://etymolog.ruslang.ru/index.php?act=anikin – 2026. 06. 20.)

Ritter, Ralf-Peter 2002. Zur Frage der Herkunft von ung. vászon ‘Leinwand’. Studia Etymologica Cracoviensia 7: 85–88.

Rot 1967. = Рот, Алекса ндр Маврикеевич 1967. К вопросу о древнейших венгерско-восточнославянских языковых контактах. Slavica 7: 27–39.

Rot 1973. = Рот, Алекса ндр Маврикеевич 1973. Венгерско-восточнославянские языковые контакты. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Rudnyc’kyj Jaroslav B [ogdan]. 1962–1982. An Etymological Dictionary of the Ukrainian Language l (А–Ґ) – 2 (Д–Ь). Ukrainian Free Academy of Sciences – UVAN, Inc., Winnipeg – University of Ottawa Press, Ottawa.

Sławski, Franciszek 1952–1982. Słownik etymologiczny języka polskiego 1–5 [A – Łżywy]. Towarzystwo Miłośników Języka Polskiego, Kraków.

SRNG. = Филин, Федот Петрович гл. ред. 1965–. Словарь русских народных говоров 1–. Наука, Москва–Ленинград.

Stachowski, Marek 2002. Uwagi o wybranych etymologiach węgierskich w języku polskim. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 47: 45–52.

Stachowski, Stanisław 2014. Słownik historyczno-etymologiczny turcyzmów w języku polskim. Księgarnia Akademicka, Kraków.

Szarvas Gábor 1882. A magyar nyelvbeli szláv szók. Egybeállította MIKLOSICH FERENCZ. Magyar Nyelvőr 11: 68–73, 114–121, 161–169, 219–225, 268–273, 316–321, 359–366, 411–417, 456–459, 511–515, 563–568.

Szemerényi, Oswald 1977. [Ismertetés erről:] Joki 1973. Ural-Altaische Jahrbücher 49: 128–135. (Újabb kiadása: Szemerényi 1987: 533–540.)

Szemerényi, Oswald 1987. Scripta Minora. Selected Essays in Indo-European, Greek, and Latin. Edited by P. Considine and J. T. Hooker. Volume I: Indo-European. Institut für Sprachwissenschaft der Universität Innsbruck, Innsbruck.

Šanskij–Bobrova 1994. = Шанский, Николай Максимович – Боброва, Татьяна Алекса ндровна 1994. Этимологический словарь русского языка. Прозерпина – ТОО „Школа”, Москва.

Šapošnikov 2010. = Шап ошников, Алекса ндр Константинович 2010. Этимологический словарь современного русского языка 1–2. Флинта–Наука, Москва.

Šimkevič 1842. = Шимкевичъ, Ѳедоръ [Спиридоновичъ] 1842. Корнесловъ русскаго языка, сравненнаго со всѣми главнѣйшими славянскими нарѣчіями и съ двадцатью четырьмя иностранными языками 1–2. Въ Типографіи Императорской Академіи Наукъ, Санктпетербургъ.

Švedova szerk. 2007. = Шведова, Наталия Юльевна ред. 2007. Толковый словарь русского языка с включением сведений о происхождении слов (82 000 слов и фразеологических выражений). Азбуковник, Москва.

Tamás, Lajos 1966. Etymologisch-historisches Wörterbuch der ungarischen Elemente im Rumänischen. Akadémiai Kiadó, Budapest.

TESz. = Benkő Loránd főszerk. 1967–1984. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–4. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Toporov 1982. = Топоров, Владимир Николаевич 1982. Др.-греч. ßάτραχoς и др. (заметка на полях). In: Иванов, Вячеслав Всеволодович отв. ред. Балто-славянские исследования 1981. Наука, Москва. 155–162.

UEW. = Rédei, Károly 1986–1991. Uralisches etymologisches Wörterbuch 1–3. Akadémiai Kiadó, Budapest.

ÚESz. = Gerstner Károly szerk. 2022. Új magyar etimológiai szótár – online kiadás. Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest. https://uesz.nytud.hu/

Úrhegyi Emilia 1959. Garázda. Magyar Nyelv 55: 531–535.

Vasmer, Max 1953–1958. Russisches etymologisches Wörterbuch 1–3. Carl Winter Universitätsverlag, Heidelberg.

Vasmer–Tr.1 = Фасм ер, Макс 1964–1973. Этимологический словарь русского языка 1–4. Перевод с немецкого и дополнения О. Н. Трубачева. Прогресc, Москва.

Vasmer–Tr.2 = Фасм ер, Макс 1986–1987. Этимологический словарь русского языка 1–4. Перевод с немецкого и дополнения члена-корреспондента АН СССР О. Н. Трубачева. Издание второе, стереотипное. Прогресc, Москва.

VWSS. = Sadnik, Linda – Aitzetmüller, Rudolf 1975. Vergleichendes Wörterbuch der slavischen Sprachen. Bd. I. (A/B). Otto Harrassowitz, Wiesbaden.

Wołosz, Robert 1989 [1.] – 1991–1992 [2.] Wyrazy węgierskie w języku polskim. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 35: 215–317, 37: 3–27.

WOT. = Róna-Tas, András – Berta, Árpád 2011. West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian 1–2. Turcologica 84. Harrassowitz, Wiesbaden.

Zieme, Peter 1996. Gedanken zum Ursprung von ung. vászon. Studia Etymologica Cracoviensia 1: 181–184.

Zoltán, András 1978. [Ismertetés erről:] Leeming 1976. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 24: 422–426.

Zoltán András 2011. Hadrovics László, az etimológus. Magyar Nyelv 107: 340–344.

Zoltán András 2015. Szláv–magyar nyelvi kapcsolatok a 11. században. Helynévtörténeti Tanulmányok 11: 35–44.

Zoltán András 2017. Szláv jövevényszavaink néhány időrendi és nyelvföldrajzi kérdése. Magyar Nyelv 113: 1–9. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2017.1.1

Zoltán András 2023. Szláv–magyar nyelvi kölcsönhatás a honfoglalás előtt. Magyar Nyelv 118: 411–419. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.4.411

Zoltán András 2025. Ukrán jövevényszavak a magyarban az Új Magyar Etimológiai Szótár (ÚESz.) tükrében. In: Kocsis Mihály szerk. Hungaro-Ruthenica X. Szeged. 147–157.

Žuravlëv 2021. = Журавлёв, Анатолий Фëдорович 2021. Из материалов к 12 выпуску ЭСРЯ МГУ. Труды Института русского языка им. В. В. Виноградова 2021/4: 108–117.