Mézet vagy méhet metsz, aki ujját nyalogatja?
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.3.313Kulcsszavak:
szólások, szólásmagyarázatokAbsztrakt
18–19. századi magyar frazeológiai gyűjteményekben többszörösen adatolható a Ki mézet metsz, ujját/ujjait nyalogatja közmondás. Ez elsőre némileg értelmetlennek látszik, hiszen a folyékony mézet nem lehet vágni. Ugyanakkor viszont lehet neki értelmet adni akkor, ha a metszés a lép vágására, azaz a lépes méz darabolására vonatkozik, esetleg a méhek kamráit fedő kis viaszlevélkék eltávolítására a méz kipergetése előtt. Ennek az interpretációnak ellene szól ugyanakkor, hogy a kifejezés csak régi szólásgyűjteményekben található meg, s maguk a méhészek sem ismernek mézet metsz kifejezést. Ezért felvetődik egy másik magyarázat lehetősége: a közmondás ebben a formájában talán szövegromlás eredményeként jött létre. A magyar frazeológiai hagyományra ugyanis nagy hatása volt az először 1577-ben megjelent Salamon és Markalf című népkönyvnek, ebben pedig szerepel egy a fenti közmondáshoz nagyon hasonló Ki méhet metsz(en), ujját nyalogatja fordulat. Noha ez pontosan megfelel a népkönyv latin eredetijében szereplő Qui apes castrat, digitum suum lingit kifejezésnek, elképzelhető, hogy a későbbi nyomdászok értelmetlennek hitték a szerkezetet, és elírásnak vélve a méhet alakot kicserélték azt mézet-re, ezáltal azonban teljesen más értelmet adtak a proverbiumnak. Ez a megváltozott forma öröklődött aztán tovább különböző, egymás anyagát is felhasználó szólás- és közmondásgyűjteményeinkben.
Hivatkozások
Ball. = A magyar nyelv teljes szótára 1–2. Szerk. Ballagi Mór. Franklin, Pest, 1867–1872.
Ballagi Mór 1850. Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye. Réthy Lipót, Szarvas.
CzF. = Czuczor Gergely – Fogarasi János, A magyar nyelv szótára 1–6. Emich Gusztáv/Athenaeum, Pest/Budapest, 1862–1874.
Dugonics András 1820. Magyar példa beszédek és jeles mondások 1–2. Grünn Orbán betűivel, Szeged. (Hasonmás kiadás: Bába Kiadó, Szeged, 2009, Forgács Tamás utószavával.)
Erdélyi János 1851. Magyar közmondások könyve. Kozma Vazul, Pest.
Faludi Ferenc 1786. Faludi Ferentz’ költeményes maradványi. Strajbig József betűivel, Győr.
Ferenczi Zoltán 1896. A Salamon és Markalf czímű népkönyv kiadásairól (Egyszersmind adalék Szabó Károly Régi magyar könyvtárához). Magyar Könyvszemle 4: 52–60.
Forgács Tamás 2021. Történeti frazeológia. A történeti szólás- és közmondáskutatás kézikönyve. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 218. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Forgács Tamás 2023. Elfelejtett szólások az üszög komponenssel. Magyar Nyelv 119: 450–460. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.4.450
Forgács Tamás 2024. Kresznerics Ferenc: Válogatott köz-mondások. Betűhű szövegkiadás. Szerkesztette, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Forgács Tamás. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 232. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Ipolyi Arnold 1855. Vizsgálatok a régi magyar népkönyvek felett I. Salamon és Markalf. Új Magyar Muzeum 5: 265–303.
Kovács Pál 1794. Kovács Pálnak Magyar példa, és köz mondási. Steribig József’ betűivel, Győr.
Loósz István 1889. Salamon és Markalf. Egyetemes Philologiai Közlöny13: 783–787.
Margalits Ede 1896. Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Kókai Lajos, Budapest.
MNyA. = A magyar nyelvjárások atlasza 1–6. Szerk. Deme László – Imre Samu. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968–1977.
MTSz. = Magyar történeti szövegtár. ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont. https://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
O. Nagy Gábor 1976. Magyar szólások és közmondások. 2. kiadás. Gondolat Kiadó, Budapest.
O. Nagy Gábor 1977. A magyar frazeológiai kutatások története. Nyelvtudományi Értekezések 95. Akadémiai Kiadó, Budapest.
NySz. = Magyar nyelvtörténeti szótár 1–3. Szerk. Szarvas Gábor – Simonyi Zsigmond. Hornyánszky Viktor, Budapest, 1890–1893.
Pelkó Péter 1864. Eredeti magyar közmondások és szójárások. Kovács Mihály, Rozsnyó.
Sirisaka Andor 1890. Magyar közmondások könyve. Válogatott magyar közmondások, példabeszédek, szólásmódok betűrendes gyűjteménye. Engel Lajos könyvnyomdája, Pécs.
SzegSz. = Bálint Sándor, Szegedi szótár 1–2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957.
Szemerkényi Ágnes 2009. Szólások és közmondások. Osiris Kiadó, Budapest.
Wander, Karl Friedrich Wilhelm 1867–1880. Deutsches Sprichwörterlexikon. Ein Hausschatz für das deutsche Volk 1–5. Brockhaus, Leipzig.
Weiner Sennyei Tibor 2022. A méhészet művészete: az ősmagyar méhészek. https://magyarmezogazdasag.hu/2022/09/04/meheszet-muveszete-az-osmagyar-meheszek (2026. 08 09.)
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Tamás Forgács
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
