A magyar kvázianalitikus igei toldalékok ingadozó kötőhangzójának kvantitatív elemzése
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.3.299Kulcsszavak:
alaktan, ingadozás, magyar, kísérlet, pszicholingvisztikaAbsztrakt
A tanulmány kvantitatív módszerekkel vizsgálja a kötőhangzó ingadozását négy kvázi-analitikus igei toldalék előtt a magyar nyelvben: ezek az egyes szám második személyű határozatlan jelenidejű -sz (rajongasz/rajongsz), a többes szám harmadik személyű -nak/-nek (rajonganak/rajongnak), a többes szám második személyű -tok/-tek/-tök (rajongotok/rajongtok), valamint az egyes számú -lak/-lek (rajongalak/rajonglak). Ezek a toldalékok mássalhangzócsoporttal végződő szótövekhez kapcsolódnak, és a kötőhangzós és kötőhangzó nélküli változatok előfordulási gyakorisága a szótövek és a végződések között jelentős eltéréseket mutat. A Magyar Webkorpusz 2 gyakorisági adatai alapján azonosítottuk azokat a tővégi mássalhangzócsoportokat, amelyeknél a kötőhangzó ingadozásában a legmarkánsabb eltérés figyelhető meg (-ng, -nt, -jt, -szt), és az egyes tövekre kiszámoltuk a kötőhangzós és kötőhangzó nélküli alakok arányát. Ezt követően egy kétválasztásos kényszerválasztásos online kísérletben (76 résztvevővel) megvizsgáltuk, hogy ezek a korpuszalapú arányok mennyire jelzik előre a beszélők választásait új, a beszélők számára ismeretlen igetövek esetében. A korpusz és a kísérleti arányok között a toldalékolt tőtípusok szintjén erős együttállás mutatkozott (Spearman-féle ρ = 0,94, p < 0,01), bár a kísérleti hatás a korpuszban megfigyelt tartományhoz képest jelentősen szűkebb volt. Az eredmények kiterjesztik a valószínűségi fonotaktika szakirodalmát a morfológiailag meghatározott variáció eseteire, és azt mutatják, hogy a beszélők a korpuszban igazolt eloszlási mintákat ismeretlen szóformákra is általánosítják, még egy jól ismert ragozási paradigma keretein belül is.
Hivatkozások
Bailey, Todd M. – Hahn, Ulrike 2001. Determinants of wordlikeness. Phonotactics or lexical neighborhoods? Journal of Memory and Language 44: 568–591. ttps://doi.org/10.1006/jmla.2000.2756
Coleman, John – Pierrehumbert, Janet 1997. Stochastic phonological grammars and acceptability. In: Coleman, John ed., Computational phonology. Third meeting of the ACL special interest group in computational phonology. ACL, Madrid. 49–56.
Hayes, Bruce – Wilson, Colin 2008. A maximum entropy model of phonotactics and phonotactic learning. Linguistic Inquiry 39: 379–440. https://doi.org/10.1162/ling.2008.39.3.379
De Leeuw, Joshua R. 2015. jsPsych. A JavaScript library for creating behavioral experiments in a Web browser. Behavior Research Methods 47: 1–12. https://doi.org/10.3758/s13428-014-0458-y
Lukács Ágnes – Rebrus Péter – Törkenczy Miklós 2009. A defektív igék kísérleti vizsgálata. In: Maleczki Márta – Németh T. Enikő szerk., A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VII. Modellek, elméletek és elvek érvényessége nyelvi adatok tükrében. Szeged, 2007. október 25–26. Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 141–152.
Nemeskey, Dávid Márk 2020. Natural Language Processing methods for Language Modeling. PhD Thesis, Eötvös Loránd University, Budapest.
Papp Ferenc 1968. Adatok tőszókincsünk etimológiai rétegeinek végződés szerinti eloszlásához. Nyelvtudományi Közlemények 70: 200–209.
Papp Ferenc – Jánoska Sándor 1967. A Magyar Szóvégmutató Szótár és az alaktani ingadozások vizsgálata. Magyar Nyelv 63: 138–148.
Peirce, Jonathan – Gray, Jeremy R. – Simpson, Sol – MacAskill, Michael – Höchenberger, Richard – Sogo, Hiroyuki – Kastman, Erik – Lindeløv, Jonas Kristoffer 2019. PsychoPy2. Experiments in behavior made easy. Behavior Research Methods 51: 195–203. https://doi.org/10.3758/s13428-018-01193-y
Pierrehumbert, Janet – Hay, Jennifer – Beckman, Mary 1998. Speech perception, wellformedness & lexical frequency. In: Local, John – Ogden, Richard – Temple, Rosalind eds., Papers in Laboratory Phonology 6. Cambridge University Press, Cambridge. 58–74.
R Core Team 2025. R: A Language and Environment for Statistical Computing. R Foundation for Statistical Computing. https://www.R-project.org/ (2026. 09. 12.)
Rácz, Péter 2025. Word frequency list from the Hungarian Webcorpus. Verzió 1.0. Zenodo, released. https://doi.org/10.5281/zenodo.17508385 (2026. 09. 12.)
Rácz, Péter – Papp, Viktória – Hay, Jennifer 2016. Frequency and corpora. In: Hippisley, Andrew – Stump, Gregory eds., The Cambridge Handbook of Morphology.
Cambridge Handbooks of Linguistics. Cambridge University Press, Cambridge. 685–704. https://doi.org/10.1017/9781139814720.024
Rácz Péter – Rebrus Péter – Tóth Szilárd 2025. A magyar tárgyeset ingadozó kötőhangzójának kvantitatív elemzése. Nyelvtudományi Közlemények 121: 131–143. https://doi.org/10.15776/NyK.2025.121.7
Rácz, Péter – Rebrus, Péter – Törkenczy, Miklós 2021. Attractors of variation in Hungarian inflectional morphology. Corpus Linguistics and Linguistic Theory 17: 287–317. https://doi.org/10.1515/cllt-2018-0014
Rebrus Péter 2024. A fonológiai mintázatok paradigmatikus alapjai. Akadémiai doktori értekezés. Kézirat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. https://real-d.mtak.hu/1493 (2026. 09. 12.)
Rebrus, Péter – Szigetvári, Péter – Törkenczy, Miklós 2024. No lowering, only paradigms. A paradigm-based account of linking vowels in Hungarian. Acta Linguistica Academica 71: 137–170. https://doi.org/10.1556/2062.2023.00674
Rebrus, Péter – Törkenczy, Miklós 2005. Uniformity and Contrast in the Hungarian Verbal Paradigm. In: Downing, Laura J. eds., Paradigms in Phonological Theory. Oxford University Press, Oxford. 263–295. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199267712.003.0010
Rebrus Péter – Törkenczy Miklós 2008. Morfofonológia és a lexikon. In: Kiefer Ferenc szerk., Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Akadémiai Kiadó, Budapest. 683–786.
Siptár, Péter – Törkenczy, Miklós 2000. The phonology of Hungarian. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1093/oso/9780198238416.001.0001
Tompa József szerk. 1961. A mai magyar nyelv rendszere. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Törkenczy Miklós 2017. A szótag. In: Kiefer Ferenc szerk., Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 273–392.
Trón, Viktor – Rebrus, Péter 2001. Morphophonology and the hierarchical lexicon. Acta Linguistica Hungarica 48: 101–136. https://doi.org/10.1023/A:1015643405324
Wickham, Hadley 2016. ggplot2. Elegant Graphics for Data Analysis. Use R! Springer, New York. https://doi.org/10.1007/978-3-319-24277-4
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Péter Rácz, Péter Rebrus
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
