Egybeeső alakok a személyhierarchia-érzékeny magyar igeragozási paradigmarendszerben
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.3.269Kulcsszavak:
tárgyi egyeztetés, személyhierarchia-érzékenység, inverz kontextus, szinkretizmus, *ABA-effektus, álcázószerkezet, imposztorAbsztrakt
A magyar tárgyi egyeztetés az egyeztetési relációnak mind az igei oldalán, mind a névszói oldalán olyan adatmintázatokat mutat, amelyeket a szakirodalomban rejtélyes jelenségekként aposztrofáltak, és megtették az első lépéseket a magyarázatuk felé egyfajta inverz-elmélet révén (Bárány 2017). A Magyar Nyelvben ismertetett avatar-elmélet kidolgozásával megtörtént az első kísérlet az egyeztetési reláció két oldalának az egységes magyarázatára is (Alberti – Feltizi-Veress Saypasheva – 2025a). E tanulmányban ezt a megközelítést helyeztük a paradigmarendszerekben egybeeső alakokat vizsgáló univerzális grammatikai szinkretizmus-elmélet szélesebb kontextusába, és igazoltuk, hogy az avatar-elmélet megoldást nyújt a tudományterület központi kérdését képező *ABA-megszorításra (Bobaljik–Sauerland 2018), amire az inverz-elmélet önmagában még nem kínál megoldást. Köszönhető ez pontosan annak, ami az avatar-elmélet innovációja az inverz-elmélethez képest: a magyar grammatika személyhierarchia-érzékenységét az 1. és 2. személyű tárgyi névmások sajátos, birtokosszerű felépítéséből vezeti le (pl. en-g-em, benn-ünk-et), arra jutva, hogy „álcázott szerkezetüknek” köszönhetően a magyar morfológia rendszerében valóban olyan névmásokként funkcionálnak, mint a valaki típusú határozatlan névmások (l. leönt engem/bennünket/valakit).
Hivatkozások
Alberti Gábor 2016. Az egyszeri paraméteres gyerek esete a magyar alanyi és tárgyas ragozással. In: Szigetvári, Péter ed., 70 snippets to mark Ádám Nádasdy’s 70th birthday. Eötvös Loránd University Department of English Linguistics, Budapest. http://seas3.elte.hu/nadasdy70/alberti.html (2017. 10. 30.)
Alberti Gábor – Farkas Judit – Szabó Veronika – Feltizi-Veress Saypasheva Anastasia – Pleshak, Polina 2026. Álcázás az uráli nyelvcsaládban. Kézirat.
Alberti Gábor – Feltizi-Veress Saypasheva Anast asia – Farkas Judit 2025a. „A régi, paradigmába szerveződött struktúrák ereje” a magyar igeragozásban. Magyar Nyelv 121: 267–284. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.3.267
Alberti Gábor – Feltizi-Veress Saypasheva Anastasia – Farkas Judit 2025b. Avatarok a magyar igei és nem igei személytoldalékolás személyhierarchia-érzékeny rendszerében és grammatikalizációs ösvényeken. Kézirat.
Alberti, Gábor – Feltizi-Veress Saypasheva, Anastasia – Farkas, Judit 2026. The Syntax of Object Agreement in Hungarian with Inverse Contexts as Gaps and Avatars in Direct Contexts. Manuscript.
Alberti, Gábor – Kleiber, Judit 2024. Lifelong (Mind) Representationalism in Dynamic Semantics. Acta Linguistica Hungarica 71: 87–116. https://doi.org/10.1556/2062.2024.00671
Austin, John L. 1975. How to do things with words. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198245537.001.0001
Bárány, András 2017. Person, Case, and Agreement. The Morphosyntax of Inverse Agreement and Global Case Splits. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1093/oso/9780198804185.003.0001
Bárány, András 2026. A note on agreement with second person objects in Hungarian. Manuscript.
Bartos, Huba 2018. Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere. In: Kiefer Ferenc, Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 561–659. https://doi.org/10.1556/9789634540533.
Béjar, Susana – Rezac, Milan 2009. Cyclic agree. Linguistic Inquiry 40: 35–73. https://doi.org/10.1162/ling.2009.40.1.35
Bobaljik, Jonathan David 2012. Universals in comparative morphology. Suppletion, superlatives, and the structure of words. MIT Press, Cambridge, MA. https://doi.org/10.7551/mitpress/9069.001.0001
Bobaljik, Jonathan David – Sauerland, Uli 2018. *ABA and the combinatorics of morphological features. Glossa: A Journal of General Linguistics 3: 15. https://doi.org/10.5334/gjgl.345
Caha, Pavel 2009. The nanosyntax of case. CASTL Tromsø dissertation. Tromsø.
Collins, Chris – Moody, Simanique – Postal, Paul M. 2008. An AAE Camouflage Construction. Language 84: 29–68. https://doi.org/10.1353/lan.2008.0059
Collins, Chris – Postal, Paul M. 2012. Imposters. MIT Press, Cambridge, MA. https://doi.org/10.7551/mitpress/9780262016889.001.0001
Copp ock , Elizabeth 2022. Object agreement in Hungarian. In defense of a semantic solution. Journal of Uralic Linguistics 1: 121–148. https://doi.org/10.1075/jul.00005.cop
Den Dikken, Marcel 2004. Agreement and ‘clause union’. In: É. Kiss Katalin – van Riemsdijk, Henk eds., Verb clusters. A study of Hungarian, German and Dutch. (Written in 1999; published in its original form in 2004.) John Benjamins, Amsterdam. 445–498. https://doi.org/10.1075/la.69.24dik
Den Dikken, Marcel 2006. When Hungarians Agree (to Disagree). Manuscript. https://archive.nytud.hu/icsh7/absz/When%20Hungarians%20agree....pdf
Den Dikken, Marcel – Lipták, Anikó – Zvolenszky, Zsófia 2001. On inclusive reference anaphora. New perspectives from Hungarian. In: Megerdoomian, Karine – Bar-el, Leora Anne eds., WCCFL 20. Proceedings of the 20th West Coast Conference on Formal Linguistics. Cascadilla Press, Somerville, MA. 137–49.
Grice, Paul 1975. Logic and conversation. In: Cole, Peter – Morgan, Jerry L., Speech Acts. Syntax and Semantics 3. Academic Press, New York. 41–58. https://doi.org/10.1163/9789004368811_003
Helimszkij, Jevgenyij 1982. Drevnejšie vengersko-samodijskie jazykovye paralleli: Lingvističeskaja i ètnogenetičeskaja interpretacija. Nauka, Moszkva.
Kaiser, Elsi – Nichols, Justin – Wang, Catherine 2018. Experimenting with imposters. What modulates choice of person agreement in pronouns? ZAS Papers in Linguistics 60: 505–521. https://doi.org/10.21248/zaspil.60.2018.479
Kamp, Hans – Reyle, Uwe 1993. From discourse to logic. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht. https://doi.org/10.1007/978-94-017-1616-1
É. Kiss, Katalin 2006. The inverse agreement constraint in Hungarian. A relic of a Uralic–Siberian sprachbund? In: Broekhuis, Hans – Corver, Norbert – Huybregts, Riny Kleinhenz, Ursula – Koster, Jan eds., Organizing grammar. Linguistic studies in honor of Henk van Riemsdijk. De Gruyter, Berlin. 108–115. https://doi.org/10.1515/9783110892994.108
É. Kiss, Katalin 2013. The inverse agreement constraint in Uralic languages. Finno-Ugric Languages and Linguistics 2/1: 2–21. https://full.btk.ppke.hu/index.php/FULL/article/view/12
É. Kiss, Katalin 2017. The Person-Case Constraint and the Inverse Agreement Constraint are manifestations of the same Inverse Topicality Constraint. The Linguistic Review 34: 365–395. https://doi.org/10.1515/tlr-2017-0004
É. Kiss, Katalin – Mus, Nikolett 2022. The reflexive cycle. Journal of Uralic Linguistics 1: 43–66. https://doi.org/10.1075/jul.00003.kis
Kleiber, Judit 2005. Across world(let)s in a representationalist dynamic semantics. In: Gervain, Judit ed., 10th ESSLLI Student Session. Proceedings. ESSLLI, Edinburgh. 112–121.
Oishi, Etsuko 2016. Austin’s Speech Acts and Mey’s Pragmemes. In: Allan, Keith – Capone, Alessandro – Kecskes, Istvan eds., Pragmemes and Theories of Language Use. Perspectives in Pragmatics, Philosophy & Psychology 9. Springer International Publishing, Switzerland. https://doi.org/10.1007/978-3-319-43491-9_18
Partee, Barbara H. – ter Meulen, Alice G. B. – Wall, Robert E. 1990. Mathematical Methods in Linguistics. Kluwer Academic Publishing, Dordrecht.
Prince, Alan – Smolensky, Paul 1993. Optimality Theory. Constraint interaction in generative grammar. Technical report no. 2. Rutgers University Center for Cognitive Science, New Brunswick, NJ.
Pusztay János 2020. A magyar nyelv néhány jegyének eredetéről. Magyar Nyelv 116: 206–214. http://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.2.196
Rákosi, György 2025. Accusative case, possessive structure and grammaticalization. Reflexives and object pronouns in Hungarian. Journal of Uralic Linguistics 4: 80–115. https://doi.org/10.1075/jul.00036.rak
Rebrus Péter 2001a. A magyar igei paradigma kivételeiről. In: Bakró-Nagy Marianne – Bánréti Zoltán – É. Kiss Katalin szerk., Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből. Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai. Osiris Kiadó, Budapest. 249–273.
Rebrus Péter 2001b. Optimalitáselmélet. In: Siptár Péter szerk., Szabálytalan fonológia. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 77–116.
Rebrus Péter 2005. Hogyan inflektál a magyar? In: Gervain Judit – Kovács Kristóf – Lukács Ágnes – Racsmány Mihály szerk., Az ezerarcú elme. Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára. Akadémiai Kiadó, Budapest. 56–67.
Rebrus, Péter – Törkenczy, Miklós 2005. Uniformity and Contrast in the Hungarian Verbal Paradigm. In: Downing, Laura J. – Hall, T. Alan – Raffelsiefen, Renate eds., Paradigms in Phonological Theory. Oxford Studies in Theoretical Linguistics 8. Oxford University Press, Oxford. 263–295. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199267712.003.0010
Simonyi, Zsigmond 1907. Die ungarische Sprache. Geschichte und Charakteristik. Verlag von Karl J. Trübner, Strassburg.
Vanden Wyngaerd, Guido 2018. The feature structure of pronouns. A probe into multidimensional paradigms. In: Vanden Wyngaerd, Guido – Baunaz, Lena – De Clercq, Karen – Haegeman, Liliane – Lander, Eric eds., Exploring nanosyntax. Oxford University Press, Oxford. 277–304.
Wagner-Nagy, Beáta 2017. Recipient marking in the Samoyedic languages. In: Krause, Arne – Lehmann, Gesa – Thielmann Winfried – Trautmann, Caroline eds., Form und Funktion. Festschrift für Angelika Redder zum 65. Geburtstag. Stauffenburg, Tübingen. 259–271.
Wiese, Bernd 2008. Form and function of verb ablaut in contemporary standard German. In: Sackmann, Robin ed., Explorations in integrational linguistics. John Benjamins, Amsterdam. https://doi.org/10.1075/cilt.285.03wie
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Gábor Alberti, Judit Farkas
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
