Zúzmaráz ~ zúzmara
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.1.69Kulcsszavak:
etimológia, jövevényszó, szláv nyelvek, pannóniai szláv nyelv, szláv–magyar nyelvi kapcsolatokAbsztrakt
A zúzmaráz ~ zúzmara szót az ismeretlen eredetű zúz- ’dér, fagy’ és a szláv eredetű -maráz ’fagy’ tautologikus összetételének tartja a magyar etimológiai szakirodalom. A történeti, etimológiai és nyelvjárási szótárak releváns szócikkeiben idézett adatok összegyűjtése, ellenőrzése és elemzése után írásomban amellett érvelek, hogy ez nem az említett szavakból álló összetétel, hanem egy szláv eredetű szó a magyarban.
Hivatkozások
Apor-kódex = https://mek.oszk.hu/16300/16329/html/index.htm (2025. 02. 20.)
E. Abaffy Erzsébet 2003. Hangtörténet. In: Kiss–Pusztay szerk. 2003. 301–351.
Bakos József 1958. Comenius és a nyelvi nevelés néhány kérdése (Az Orbis Pictus megjelenésének 300. évfordulójára). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 4: 5–33.
Baróti = Erdélyi Baróti Szabó Dávid, Kisded szó-tár, melly A’ ritkább Magyar ſzókat az A. B. C. rendi ſzerént emlékeztetö verſekbenn elö-adja. Landerer Mihály betüivel, Kassán, 1784.
BASRJa. = Герд, Александр Сергеевич глав. ред. Большой академический словарь русского языка 1–. Наука, Москва–Санкт-Петербург, 2004–.
Benczédi = Soltar könü Szekel Estuantul magiar nielre forditatott. Touabba ez Soltar vtan szido szolasnac mogia es nehez heliecnec röuideden valo magiarazatia psalmosonkent köuetkezic. Tablaia is vagion, ki eleuszer az psalmosoknac rendet deakul meg mutatia. Masodtsor abece szerint valo magiarul irt helet mutatia meg. Krackoba 1548 Ieronymos Vietor felesighe hazanal Strikouia beli Lazar. [= RMK I. 19]
Beniczky = Magyar rithmusok avagy versek, Mellyeket irt Nemzetes Benyeczki [!] Peter Szentelt Vitéz. Elsoͤ Réſze ſzép Iſteni dicséreteket, és poenitentia tartáſra indito énekeket foglal magában. Máſodik koͤzoͤnséges Magyar példa beſzédeket szép oktatáſſal. Nyomtatta Veresegyházi Szentyel Mihály, Colosvarat, 1670. [= RMK I. 1099]
Beregszászi Pál 1796. Ueber die Aehnlichkeit der hungarischen Sprache mit den morgenlaͤndischen… Gedruckt bei Breitkopf und Haͤrtel, Leipzig.
Chelimskij 1988 = Хелимский, Евгений Арнольдович 1988. Венгерский язык как источник для праславянской реконструкции и реконструкции славянского языка Паннонии. In: Толстой, Н. И. отв. ред., Славянское языкознание. Х Международный съезд славистов. София, сентябрь 1988 г. Доклады советской делегации. Наука, Москва. 347–368.
Cis. = Cisio Magyar nyeluen, és az égh iarasánac és czillagoknac kuͤloͤmb kuͤloͤmb terméſzetinec follyasából valo Practica… Colosvarat, 1592. [= RMK I. 256]
Com.: Jan. = Joh. A mos Comenii, Janua Linguæ Latinæ reserata aurea. Sive Seminarium Linguæ Latinæ & Scientiarum omnium. Apud Abrahamum Szenci, Varadini, 1643. [= RMK I. 748] + Typis Jacobi Kloͤsz, Bartphæ, An. C. 1643. [= RMK I. 735a]
Comenius 1699 = [Comenius, Johannes], Eruditionis scholasticæ pars prima, Vestibulum, rerum et lingvarum Fundamenta exhibens. Olim In Usum Scholæ Patachinæ editum. Editio duodecima. Typis Breverianis, Leutschoviæ, 1699. [= RMK I. 1546a]
CzF. = Czuczor Gergely – Fogarasi János, A magyar nyelv szótára 1–6. [1–4.] Emich Gusztáv, [5–6.] Athenaeum, [1–5.] Pest, [6.] Budapest, 1862–1874.
CsángA. = A moldvai csángó nyelvjárás atlasza 1–2. Szerk. Gálffy Mózes – Márton Gyula – Szabó T. Attila. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 193. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1991.
CsángSz. = Wichmann, Yrjö, Wörterbuch des ungarischen Moldauer Nordcsángó- und des Hétfaluer Csángódialektes. Helsinki, 1936.
DebrGr. = Magyar grammatika, mellyet készített Debreczenben egy magyar társaság. Alberti betüivel, Bétsbenn, 1795.
Derksen, Rick 2008. Etymological Dictionary of the Slavic Inherited Lexicon. Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series. Volume 4. Brill, Leiden–Boston.
D’omina 2012 = Д ьомина, Евгения Ивановна глав. ред. 2012. Речник на книжовния български език на народна основа от XVII век (върху текст на Тихонравовия дамаскин). Издателство Валентин Траянов, София.
ÉKsz.2 = Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2., átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003.
Érdy-kódex = https://sermones.elte.hu/erdy (2025. 02. 20.)
ÉrtSz. = A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Főszerk. Bárczi Géza – Országh László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959–1962.
ESJS. = Havlová, Eva hlav. red. 1989–2022. Etymologický slovník jazyka staroslověnského 1–21. Academia / Tribun EU, Praha / Brno.
ÈSSJa. = Трубачёв, Олег Николаевич ред. 1974–. Этимологический словарь славянских языков. Праславянский лексический фонд 1–. Наука, Москва.
EWUng. = Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–2. Hrsg. Benkő, Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–1995.
Festetics-kódex = https://nyelvemlekek.oszk.hu/sites/nyelvemlekek.oszk.hu/files/festetics.pdf (2025.02. 20.)
Galinova–Treskova 2019 = Галинова, Наталья Владимировна – Трескова, Валерия С. 2019. К изучению семантической структуры гнезда *mork- в русских говорах. In: Березович, Елена Львовна отв. ред., Этнолингвистика. Ономастика. Этимология. Материалы IV Международной научной конференции Екатеринбург, 9–13 сентября 2019 г. Издательство Уральского университета, Екатеринбург. 85–88. https://doi.org/10.31168/7996-2700-3.30
Gallasy Magdolna 1991. A névelő és névelő-előzmény. In: Benkő Loránd főszerk., A magyar nyelv történeti nyelvtana I. kötet. A korai ómagyar kor és előzményei. Akadémiai Kiadó, Budapest. 461–475.
Gallasy Magdolna 1992. A névelők. In: Benkő Loránd főszerk., A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. kötet. A kései ómagyar kor. Morfematika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 716–771.
Gerov = Геровъ, Найденъ 1895–1904. Рѣчникъ на блъгарскый языкъ съ тлъкувание рѣчи-ты на блъгарскы и на русскы 1–5. Дружествена печìaтница „Съгласие”, Пловдивъ.
Gerstner Károly 2018. Hangtörténet. In: Kiss–Pusztai 2018. 103–128.
Gl. = Régi magyar glosszárium. Szerk. Berrár Jolán – Károly Sándor. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.
Gvad. = Rontó Pálnak egy Magyar lovas Köz-Katonának és gróf Benyovszki Móritznak életek’, Földön, Tengereken álmélkodásra méltó Történettyeiknek, ’s véghez vitt Dolgaiknak le-írása, a’ mellyet Hazánk Dámáinak kedvekért Versekbe foglalt Gróf Gvadányi József Magyar Lovas Generális. Wéber Simon Péter költſégével és betüivel, Pozsonban és Komáromban, 1793.
Gyarmathi, Samuel 1799. Affinitas lingvae hvngaricae cvm lingvis fennicae originis grammatice demonstrata. Typis Joann. Christian. Dieterich, Göttingae.
Gyarmathi, Sámuel 1816. Vocabularium in quo plurima hungaricis vocibus consona variarum linguarum vocabula collegit. Szótár, mellyben sok magyar szókhoz hasonló hangú, idegen nyelvbeli szókat rendbe szedett Gyarmathi Sámuel. Zweck Bertalan betüivel, Bétsben.
Hadrovics László 1992. Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Horger Antal 1924. Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Kókai Lajos kiadása, Budapest.
HSSJ. = Historický slovník slovenského jazyka. https://www.juls.savba.sk/hssj.html (2025. 02. 20.)
Imre Samu – Kálmán Béla 1954. A szlovákiai nyelvatlaszgyűjtés tájszóanyaga. Magyar Nyelv 50: 212–221, 501–506.
Jambressich, Andreas 1742. Lexicon Latinum Interpretatione Illyrica, Germanica Et Hungarica Locuples, In Usum Potissimum Studiosæ Juventutis Digestum. Typis Academicis Societatis JESU, per Adalbertum Wilh. Wesseli, Zagrabiæ.
Jordánszky-kódex = http://bibliotheca.hu/scan/ms_ii_1/index.html (2025. 02. 20.)
Jungmann, Josef 1835–1839. Slovnjk česko-německý 1–5. W knjżecj arcibiskupské knihtiskárně, u Josefy wdowy Fetterlowé, řjzenjm Wáclawa Špinky, W Praze.
Kazinczy Ferentz (szedte) 1791. Heliconi virágok 1791 esztendö́re. Wéber Simon Péter kö́ltſégével, és betǘivel, Pozsonyban és Komáromban.
Kiss–Pusztai 2005 = Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk., Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest.
Kiss–Pusztai 2018 = Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk., A magyar nyelvtörténet kézikönyve. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
KNagysz. 1613 = [Kalendárium és prognosztikon az 1613. esztendőre]. [Typ. archiepiscopalis], [Pozsony], [1612]. [= RMK I. 442]
KNagysz. 1621 = Calendarivm. Mollerus Miklos altal, Nagy Szombatban. [1620]. [= RMK I. 516]
Kniezsa István 1939. Adalékok a magyar z hang jelöléséhez. Magyar Nyelv 35: 93–102.
Kniezsa István 1952. Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kniezsa István 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai I/1–2. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Korompay et al. = Korompay Klára (a kódexkiadási munkálat vezetője) – Haader Lea – Kocsis Réka – Korompay Klára – Szentgyörgyi Rudolf (közzéteszi). Apor-kódex. 15. század első fele / 15. század vége és 1520 előtt. (Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum, A. 1330.) https://mek.oszk.hu/16300/16329/html/index.htm (2025. 02. 20.)
KSSJ. = Krátky slovník slovenského jazyka. https://www.juls.savba.sk/kssj_4.html (2025. 02. 20.)
Leschka, Stephanus 1825. Elenchus Vocabulorum Europaeorum cumprimis Slavicorum Magyarici usus… Typis Typographiae Regiae Univ. Hungaricae, Budae.
MMTnySz. = A moldvai magyar tájnyelv szótára I/1–2, II. Szerk. Péntek J ános. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2016–2018.
MNyA. = A magyar nyelvjárások atlasza 1–6. Szerk. Deme László – Imre Samu. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968–1977.
MSS. = Malý staročeský slovník. https://vokabular.ujc.cas.cz/hledani.aspx (2025. 02. 20.)
MTsz. = Szinnyei József, Magyar tájszótár 1–2. Hornyánszky, Budapest, 1893–1901.
Munkácsi Bernát 1884. Adalékok a magyar szókincs szláv elemeihez I–II. Magyar Nyelvőr 13: 312–315, 364–366.
NMTsz. = Nagy magyar tájszótár. Főszerk. Kiss Gábor. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2019.
NySz. = Szarvas Gábor – Simonyi Zsigmond, Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig 1–3. Hornyánszky, Budapest, 1890–1893.
OklSz. = Magyar oklevél-szótár. Régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. Pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótárhoz / Lexicon vocabulorum Hungaricorum. In diplomatibus aliisque scriptis quae reperiri possunt vetusto. Gyűjt. Szamota István. Szótárrá szerk. Zolnai Gyula. Hornyánszky, Budapest, 1902–1906.
Pálfi Márton 1907. Kolozsvári Glosszák. Magyar Nyelv 36: 12–22, 65–71, 128–133, 172–179, 226–229, 260–264, 316–320, 364–368, 415–424.
Pázmándy, Sámuel 1786. Schediasmata praelvdialia cogitationvm coniectvralivm, circa originem, sedesque antiquas, & linguam, Vhro-Magarvm popvlorvm… Pars 1. Litteris I. Michaelis Landerer, Pestini.
Péter 1966 = Петер, Михай 1966. Заметки о приставках vy и iz в славянских языках (К постановке вопроса). Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 12: 345–354.
Pohlin, Marko 1781. Tu malu besedishe treh jesikov. Das iſt: das kleine Woͤrterbuch in dreyen Sprachen. Quod est: parvum dictionarium trilingue. Gedruckt und zu haben bey Johann Friedrich Eger, Laibach.
RMNy. 1473–1600 = Borsa Gedeon – Hervay Ferenc – Holl Béla – Käfer István – Kelecsényi Ákos 1971. Régi magyarországi nyomtatványok. 1473–1600. Akadémiai Kiadó, Budapest.
RMNyA. = A romániai magyar nyelvjárások atlasza 1–11. Gyűjt. Murádin László. Szerk. Juhász Dezső. Magyar Nyelvtudományi Társaság, [3–11.] Magyar Nyelvtudományi Társaság – Pharma Press Kiadó, Budapest, 1995–2010.
RnBE. = Речник на българския език (онлайн). https://ibl.bas.bg/rbe/ (2025. 02. 20.)
R[ožnay], S[amuel] 1815. Slawische Wörter in der ungrischen Sprache, mit Rücksicht auf die altslawische, russische, pohlnische, böhmische, slowakische und windische Mundart. Intelligenzblatt zur Wiener allgemeinen Literaturzeitung April 1815 Nro 16: 127–128, Nro 17: 129–136.
Sándor István 1808. Sokféle. Tizenkettedik darab. Pichler Antal betüivel, Bétsben.
Simonyi Zsigmond 1903. Elvonás. Képzők és látszólagos képzők elhagyása I–II. Magyar Nyelvőr 32: 467–482, 529–551.
SRJa. 11–17 vv. = Бархударов, Степан Григорьевич отв. ред. 1975–. Словарь русского языка XI–XVII веков 1–. Наука, Москва.
SRNG. = Филин, Федот Петрович сост. 1965–. Словарь русских народных говоров 1–. Наука, Москва–Ленинград / Санкт-Петербург.
SSJč. = Slovník spisovného jazyka českého. https://ssjc.ujc.cas.cz/search.php?db=ssjc (2025. 02. 20.)
SSKJ. = Slovar slovenskega knjižnega jezika. https://fran.si (2025. 02. 20.)
SStp. = Urbańczyk, Stanisław red. 1953–2002. Słownik staropolski 1–11. Krakowska Drukarnia Naukowa, Warszawa etc.
Szamota István 1894. A Schlägli magyar szójegyzék. A XV. század első negyedéből. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
SzegSz. = Bálint Sándor, Szegedi szótár 1–2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957.
Szilasi Pázmány Zoltán 1933. Népnyelv. A komárommegyei Szilas község nyelvéből. Magyar Nyelv 29: 121–122.
SzófSz. = Bárczi Géza, Magyar szófejtő szótár. Budapest, 1941.
TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1976.
Tótfalusi: Biblia = Szent Biblia. Az-az, Istennek Ó és Uj Testamentomaban Foglaltatott egéſz Szent Iras. Magyar Nyelvre Fordittatott Karoli Gaspar által. Es moſtan Hatodszor e’ kis formában kibotſáttatott a’ Belgyiomi Académiákban tanúló Magyaroknak forgolódások által. Nyomtattatott Amſtelodámban M. Tótfalusi Kis Miklós Költségével ’s Betüivel 1685 eßtendöben.
Tótfalusi: Soltari = Szent David Kiralynak és Profetanak szazötven Soltari. A’ francziai Nótáknak és Verſeknek módjokra magyar Verſekre fordíttattak és rendeltettek, Szenczi Molnar Albert által. Mellyek most ujjolag kinyomtattattak M. Totfalusi Kis Miklos által Amstelodamban, MDCLXXXVI. [1686] eſztendöben.
Tóth István György 2006. Könyvek és olvasók. In: Kósa László szerk., Magyar művelődéstörténet. Osiris Kiadó, Budapest. 236–246.
Tsz. = Magyar tájszótár. A’ Magyar Tudós Társaság, Buda, 1838.
ÚESz. = Gerstner Károly szerk. 2011–2024. Új magyar etimológiai szótár. https://uesz.nytud.hu (2025. 02. 20.)
ÚMTsz. = Új magyar tájszótár 1–5. Főszerk. B. Lőrinczy É va. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979–2010.
WSJP. = Wielki słownik języka polskiego. https://wsjp.pl (2025. 02. 20.)
Zoltán András 2007. Széljegyzetek az „Etimológiai szótár”-hoz. Magyar Nyelv 103: 208–223. (Új kiadása: Zoltán 2024b: 49–68.)
Zoltán András 2017. Az ómagyar szerencs ’útonálló’ nyoma a kárpátukránban. Magyar Nyelv 113: 206–210. (Új kiadása: Zoltán 2024b: 143–145.) https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2017.2.206
Zoltán András 2024a. Jelentéstani kérdések régi szláv jövevényszavaink köréből. In: Nagy Sándor István szerk., Nyelvünkben élünk. Jelentéseken innen és túl. MTA Modern Filológiai Társaság, Budapest. 379–383. (Új kiadása: Zoltán 2024b: 109–112.)
Zoltán András 2024b. Slavo-Hungarica. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 243. szám. Kiadja a Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. https://doi.org/10.26546/5061202__
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Gabriella Juhász
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
