Új javaslat az ócsárol igénk etimológiájára
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.4.456Kulcsszavak:
etimológia, szláv jövevényszavak, ótörök jövevényszavak, szláv–magyar nyelvi kapcsolatok, török–magyar nyelvi kapcsolatokAbsztrakt
A magyar etimológiai szótárirodalom mai állása szerint az ócsárol valószínűleg -árol képzős származékszó, alapszava az olcsó lehet, maga a toldalék pedig -r és -l gyakorító képzőkből áll. Ebben a tanulmányban a szerző bemutatja ezen etimológia hangtani, alaktani és jelentéstani nehézségeit és egy új etimológiát javasol, miszerint a szó nem az olcsó származéka, hanem átvétel az ősszláv *očariti, *očarovati ‘megátkoz valakit; elvarázsol valakit’ alakból vagy annak valamely szláv reflexéből.
Hivatkozások
Balassa József 1894. A magyar magánhangzók története. Nyelvtudományi Közlemények 24: 257–286.
Balázs János 1977. Új etimológiai szótárunk a mérlegen. Magyar Nyelv 73: 265–279.
Benkő Loránd 1957. Magyar nyelvjárástörténet. Tankönyvkiadó, Budapest.
Benkő Loránd 1984. A magyar fiktív (passzív) tövű igék. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Berta Árpád 2001. Bashkir and Hungarian – and the darázs ‘wasp’. In: Károly László – Kincses Nagy Éva szerk., Néptörténet – Nyelvtörténet. A 70 éves Róna-Tas András köszöntése. SZTE BTK Altajisztikai Tanszék, Szeged. 35–44.
Bod Péter 1767. Lásd PPB.
Borsa Gedeon 1956. Frankovith Gergely. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 3: 133–140.
CzF. = Czuczor Gergely – Fogarasi János, A magyar nyelv szótára 1–6. Emich Gusztáv, Pest/Budapest, 1862–1874.
DTS. = Древнетюркский словарь. Ред. Наделяев, Владимир Михайлович – Насилов, Дмитрий Михайлович – Тенишев, Эдхям Рахимович – Щербак, Александр Михайлович. Наука, Москва, 1969.
Dybo 2010 = Дыбо, Анн а Владимировна 2010. Вокализм раннетюркских заимствований в венгерском. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 32–33: 83–132.
Erdal, Marcel 1991. Old Turkic word formation. A functional approach to the lexicon 1. Turcologica 7. Otto Harrassowitz, Wiesbaden.
ÈSSJa. = Ètimologičeskij slovaŕ slavjanskich jazykov. Praslavjanskij leksičeskij fond 1–36. [A–Otъgrěbati.] Red. Trubačev, Oleg Nikolaevič – Žuravlev, Anatolij Fedorovič. Nauka, Moskva, 1974–2010.
ÈSTJa. = Севортян, Эрванд Владимирович, Этимологический словарь тюркских языков: Общетюркские и межтюркские основы на гласные. Наука, Москва, 1974.
ESz. = Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Szerk. Zaicz Gábor. A magyar nyelv kézikönyvei 12. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2006.
Fabó Kinga 1989. A gyakorító és mozzanatos igék morfológiája és szemantikája. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 17: 31–48.
Fokos Dávid 1932. Néhány melléknevünk eredetéhez. Magyar Nyelvőr 61: 110–116.
Frankovith Gergely 1588. Hasznos Es Fölötte szikseges könyv, az Isten fiainak es vtet feloe hiueknek lelki vigaztalasokra es testi epoeletoekre szereztetoet Frankovith Gergely D. által. Mellyben sok rendbéli betegsegoek ellen valo orvossagokis be vannak irua, mellyeket Isten az oe nagy io voltàbul es aiandekàbol, Emboeroeknek egessegekre rendoelt. Ecclesiast. 38. Tiszteld az oruost az sziksegert. Monyorokerek. https://rmk.hungaricana.hu/hu/RMK_I_223. (2025. 12. 10.)
Galac Ádám 2017. Komor és komoly szavunk lehetséges szláv eredetéről. Magyar Nyelv 113: 350–356. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2017.3.350
Galac Ádám 2018. A possible Slavic etymology of Hungarian komor ‘gloomy’ and komoly ‘serious’. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 63: 225–231. https://doi.org/10.1556/060.2018.63.2.4
Gl. = Berrár Jolán – Károly Sándor, Régi magyar glosszárium. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.
Gombocz Zoltán 1907. Régi török jövevényszavaink. Magyar Nyelv 3: 17–29, 62–72, 105–116, 153–165, 213–224, 250–263, 307–318, 357–370, 395–406.
Gombocz Zoltán 1908. Honfoglaláselőtti török jövevényszavaink. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 7. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
Heltai Gáspár 1566. Szaz fabvla, Mellyeket Esopvsból, és egyęb vennen egybe gyuetet, és oeszue szoerzet, à fabuláknac ęrtelméuel egyetembe, Heltai Gáspár. Colosvarot. https://real-r.mtak.hu/672/1/RMK_I_0059-Rath_0013.pdf. (2025. 12. 10.)
Horger Antal 1911. Egy ismeretlen magyar hangtörvény. Nyelvészeti Füzetek 65. Különnyomat a Magyar Nyelvőrből. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest.
Horger Antal 1924. Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Kókai Lajos kiadása, Budapest.
Horváth László 2015. A két seb ügyében. Magyar Nyelv 111: 458–464. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2015.4.458
Juhász Gabriella 2024. Gyenge. Magyar Nyelv 120: 189–197. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.2.189
Kniezsa István 1952. Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Nyelvészeti Tanulmányok 2. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kniezsa István 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai. I/1–2. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kúnos Ignácz 1882. A mássalhangzók dissimilatiója a magyarban. Magyar Nyelvőr 11: 486–494.
Medgyesi Pál 1650. Dialogvs Politico-Ecclesiasticus. Az Az: Két Kereſztyén Embereknek Eggymáſſal-való beſzélgetéſek: kiknek eggyike, ugymint az KERDEZKEDOE, némelly dolgokban, męg nem ßintén elég tanult és eroeſs, de nem általkodott, hanem oeroemeſt tanuló; a’ máſik a’ FELELOE tanultabb és vaſtagabb. Beßélgetések vagyon Az EGGYHÁZI JGAZGATO PRESBYTEREKROEL, avagy Vénekroel, Oeregekroel; és az PRESBYTERIUMRUL Eggyházi Tanátsrol. Bártfa. http://real-r.mtak.hu/367/1/RMK_I_0831-RM_I_4r_0076.pdf. (2025. 12. 10.)
Mészöly Gedeon 1910. Jegyzetek a „Sermones Dominicales” szótárához. Magyar Nyelv 6: 401–406.
MGr. = Magyar grammatika. Szerk. Keszler Borbála. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.
MNyt. = Magyar nyelvtörténet. Szerk. Kiss Jenő – Pusztai Ferenc. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
MTsz. = Magyar tájszótár 1–2. Szerk. Szinnyei József. Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, Budapest, 1893–1901.
Munkácsi Bernát 1928. 1. Olcsó és ócsárol. 2. Bóda. Magyar Nyelvőr 57: 87–88.
Németh, Michał 2011. The Hungarian and Slavonic Background of Bashkir tўraž ‘wasp’. Studia Etymologica Cracoviensia 16: 93–101.
Németh, Michał 2014. The Turkic and Eastern-European linguistic background of the etymology of Hung. tábor ‘(military) camp’. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 67: 43–74. https://doi.org/10.1556/aorient.67.2014.1.3
Németh Michał 2016. Az ocsúdik ige etimológiája szlavisztikai megközelítésben. Magyar Nyelv 112: 295–306. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2016.3.295
Németh, Michał 2017. Is Hung. ócsárol ‘to slander, to defame’ not a Turkic loanword? A Slavonic counterproposition. In: Németh, Michał – Podolak, Barbara – Urban, Mateusz eds., Essays in the history of languages and linguistics. Dedicated to Marek Stachowski on the occasion of his 60th birthday. Księgarnia Akademicka, Kraków. 433–456. https://doi.org/10.12797/9788376388618.25
Nyíri Antal szerk. 1971. A Müncheni Kódex 1466-ból. Kritikai szövegkiadás a latin megfelelővel együtt. Codices Hungarici 7. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Nyirkos István 1959. Olcsó. Magyar Nyelvőr 83: 488–489.
Nyirkos István 1987. Az inetimologikus mássalhangzók a magyarban. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen.
NySz. = Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig 1–3. Szerk. Szarvas Gábor – Simonyi Zsigmond. Hornyánszky Viktor Akadémiai Könyvkereskedése, Budapest, 1890–1893.
Pacsai Imre 2012 = Пачаи, Имре 2012. Роль словацкого языка в исследовании этимологии венгерских слов seb, sebes, sebesen. Studia Slovaca 47/2: 108–117.
Pápai Páriz Ferenc 1708. Dictionarium Latino-Hungaricum, Succum & medullam purioris Latinitatis, ejúsque genuinam in Lingvam Hungaricam converſionem, ad mentem & ſenſum proprium Scriptorum Claſſicorum, exhibens: Indefeſſo XV. Annorum labore, subciſivis ab ordinariis negotiis, temporibus collectum, & in hoc Corpus coactum à Francisco Pariz Pápai [...]. Leutschoviae.
PPB. = Dictionarium Latino–Hungaricum … collectum, et in hoc corpus coactum à Francisco Páriz Pápai … Nunc vero … locupletatum intentione ac labore Petri Bod. [I.] Dictiones et locutiones Latinae cum Ungarica earum interpretatione. [II.] Dictionarium Hungarico –Latinum … Novae huic Editioni nunc Primùm solertiâ Typographi addita est Lingva Germanica. Posonii et Cibinii, 1767.
Räsänen, Martti 1969. Versuch eines etymologischen Wörterbuchs der Türksprachen. Lexica Societatis Fenno-Ugricae 17.1. Suomalais-Ugrilainen Seura, Helsinki.
Róna-Tas, András 2010. Morphological embedding of Turkic verbal bases in Hungarian. In: Johanson, Lars – Robbeets, Martine eds., Transeurasian verbal morphology in a comparative perspective: genealogy, contact, chance. Turcologica 78. Harrassowitz, Wiesbaden. 33–42.
SermDom. = Sermones Dominicales. Két XV. századból származó magyar glosszás latin codex 1–2. Kiad. Szilády Áron. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1910.
Simonyi Zsigmond 1880. A magyar gyakorító és mozzanatos igék képzése. Nyelvtudományi Közlemények 16: 237–269.
Simonyi Zsigmond 1909. Elvonás. Magyar Nyelvőr 38: 469–471.
SłPsł. = Sławs ki, Franciszek red. 1974–2001. Słownik prasłowiański 1–8. [A–Gyža.] Ossolineum, Wrocław–Warszawa–Kraków.
SRJaXI–XVII. = Словарь русского языка XI–XVII вв. 1–28. [A–Сулебный.] Ред. Бархударов, Степан Григорьевич – Филин, Федот Петрович – Шмелев, Дмитрий Николаевич –Богатова, Галина Александровна – Крысько, Вадим Борисович. Наука, Москва, 1975–2008.
SslavS. = Старославянский словарь (по рукописям X–XI веков). Ред. Цейтлин, Раля Михайловна – Večerka, Radosl av – Благова, Эмилия [= Bláhová, Emilie]. Русский язык, Москва, 1994.
SStp. = Słownik staropolski 1–11. Red. Urbańczyk, Stanisław. Instytut Języka Polskiego Polskiej Akademii Nauk, Warszawa, 1953–2002.
Stachowski, Marek 2019. Kurzgefaßtes etymologisches Wörterbuch der türkischen Sprache.
Księgarnia Akademicka, Kraków. https://doi.org/10.12797/9788381381581
Szenczi Molnár Albert 1604. Dictionarium Latinovngaricvm. [...] Item vice versa Dictionarivm Vngaricolatinvm. Procurante Elia Hvttero Germano, Noribergae.
Szily Kálmán 1902. Az -ár, -ér névszó-képzőkről. Magyar Nyelvőr 31: 177–180.
SzófSz. = Bárczi Géza, Magyar szófejtő szótár. Trezor Kiadó, Budapest, 1941/1991.
TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, főszerk. 1967–1976.
TNyt. = A magyar nyelv történeti nyelvtana. I. A korai ómagyar kor és előzményei. II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991–1995.
Tóth Valéria 2004. Inetimologikus mássalhangzók a régi magyar helynevekben. Magyar Nyelv 100: 321–331, 100/4: 454–470.
ÚESz. = Új magyar etimológiai szótár – online kiadás. Szerk. Gerstner Károly MTA Nyelvtudományi Intézet / ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest, 2011–2024. https://uesz.nytud.hu (2025. 12. 03.)
Vámbéry Ármin 1870. Magyar és török-tatár szóegyezések. Nyelvtudományi Közlemények 8: 109–189.
WOT. = Berta Árpád – Róna-Tas András, West Old Turkic. Turkic loanwords in Hungarian 1–2. Turcologica 84. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden, 2011.
Zaicz, Gábor 1982. Word-structure and etymology (on the ancient layer of words of unknown origin in the Hungarian language). Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 32: 53–70.
Zolnai Gyula. 1910–1911. A Budapesti és Németújvári glosszák. Magyar Nyelvőr 39: 460–474, 40: 181–182.
Zoltán András 1999. „Lappangó” szláv eredetű szavaink: szid, szégyen. Magyar Nyelv 95: 54–59.
Zoltán András 2005a. Szláv–magyar etimológiák. Nyelvtudományi Közlemények 102: 238–246.
Zoltán, András 2005b. Węg. öböl ‘wypukłość; zatoka’ i öblít ‘płukać’. In: Siemieniec-Gołaś, Ewa – Pomorska, Marzanna eds., Turks and non-Turks. Studies on the history of linguistic and cultural contacts. Special issue presented to Professor Stanisław Stachowski on his seventy fifth birthday. Studia Turcologica Cracoviensia 10. Księgarnia Akademicka, Kraków. 541–544.
Zoltán, András 2010. К этимологии венгерского названия darázs ‘оса шершень’. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 55: 471–473. https://doi.org/10.1556/sslav.55.2010.2.34
Zoltán András 2012a. Kiss Lajos, a szlavista. Nyelvtudományi Közlemények 108: 418–426.
Zoltán, András 2012b. Славяно-венгерские этимологии (венг. seb1 ‘рана’ и устар., обл. seb2 ‘быстрота’). Annales Instituti Slavici Universitatis Debreceniensis 41: 57–61.
Zoltán András 2014. A magyar–szláv nyelvi kapcsolatok. In: Sudár Balázs – Szentpéteri József – Petkes Zsolt – Lezsák Gabriella – Zsidai Zsuzsanna szerk., Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. MTA BTK MŐT Kiadványok 1. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest. 205–210.
Zoltán András 2015. Darázs és vizsga. In: Bárth M. János – Bodó Csanád – Kocsis Zsuzsanna szerk., A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. ELTE BTK, Budapest. 161–167.
Zoltán András 2017. Az ómagyar szerencs ’útonálló’ nyoma a régi kárpátukránban. Magyar Nyelv 113: 206–210. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2017.2.206
Zrínyi Miklós 1650–1651. Adriai tengernek Sïrenaya. A Zágrábi kézirat digitálisan elérhető változata alapján: http://mek.oszk.hu/02600/02676/pdf (2024. 12. 01).
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Michał Németh
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
