A relatív melléknevek szemantikájához
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.4.437Kulcsszavak:
funkcionális megközelítés, relatív melléknevek, gradiencia, skalaritásAbsztrakt
A cikk a melléknév kategória jelentésintenzitásának skaláris természetét elemzi. Javasol egy olyan leírást, amely a melléknév kategória belső szerkezetének és más szófaji kategóriákkal való kapcsolatának jobb megértéséhez vezet, s hozzájárul a kategoriális fokozatiság pontosabb megértéséhez. A nyelvi komponensszerkezeteket és ezek konstrukcióit mutatja be, amelyek jelentésük skaláris jellegét szolgálják. Az írás tárgyát a holista funkcionális megközelítés nézőpontjából szemléli (Tolcsvai Nagy szerk. 2017), hozzákapcsolva magyar nyelvtani előzményeket is. A cikk a szótárak, irodalmi szövegek, a hétköznapi nyelvhasználat nyelvi anyagára koncentrál a relatív melléknevek és szófaji kapcsolódásaik körében. Kiemeli, hogy a szófaji kategóriák gradienciája a lexikai jelentésből, az absztrakcióból, a sematizációból és a szintaktikai funkciókból táplálkozik. A jelentés skaláris természetét a szövegbeli funkciók és a közös figyelmi jelenet beszédcselekvései érvényesítik: értékelés, minősítés, elismerés, gúnyolódás, túlzás. A példákban a nyelvi funkciókon kívül stilisztikai, retorikai, publicisztikai és e-nyelvi hatások is jelen vannak.
Hivatkozások
Aarts, Bas 2004. Modelling linguistic gradience. Studies in Language 28/1: 1–49.
Aarts, Bas 2007. Syntactic gradience: The nature of Grammatical Indeterminacy. Oxford University Press, Oxford, 105–107.
Antal László 1961. A magyar esetrendszer. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Balogh Judit 2000. A névszóragozás. In: Keszler szerk. 2000: 183–205.
Békési Imre 1968. A szófajváltoztató képzés lehetőségeinek elméleti vizsgálata. A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei (Acta Acad. Paed. Szegediensis, Series Linguistica et Litteraria) 1: 41–49.
Bibok Károly 2014. Lexical semantics meets pragmatics. Argumentum 10: 221–231.
Bolinger, Dwight L. 1961. Generality, Gradience and the All-or-None. Mouton, s’ Gravenhague.
Clark, Herbert H. 1996. Using Language. Cambridge University Press, Cambridge.
CzF. = A magyar nyelv szótára 1–6. Készítette Czuczor Gergely és Fogarasi János. Magyar Tudományos Akadémia, Pest, 1862.
Deme László 1966. A nyelvről – felnőtteknek. Gondolat Könyvkiadó, Budapest.
Dixon, Robert M. W. 1977. Where have all the adjectives gone? Studies in Language 1: 1–80. https://doi.org/10.1075/sl.1.1.04dix
É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter 2003. Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest.
Erben, Johannes 1964. Abriss der deutschen Grammatik.7. Auflage. Akademie Verlag, Berlin. https://doi.org/10.1515/9783112763575
ÉrtSz. = A magyar nyelv értelmező szótára. 1–7. Főszerk. Bárczi Géza – Országh László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959–1962.
ÉrtSz.+ = Értelmező szótár+ 1–2. Főszerk. Eőry Vilma. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007.
B. Fejes Katalin 2005. Szintaxis és koreferencialitás. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
Grétsy László – Kovalovszky Miklós szerk. 1985. Nyelvművelő kézikönyv 1–2. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kemény Gábor – Tompa József 1985. Túlzó szavak és kifejezések. In: Grétsy – Kovalovszky szerk. 1985. 2: 1118–1120.
Kenesei István 2006. Szófajok. In: Kiefer főszerk. 2006: 80–109.
Keszler Borbála 2000a. A szóképzés. In: Uő. szerk. 2000: 307–320.
Keszler Borbála 2000b. A toldalékmorféma-típusok elhatárolása: képzők, jelek és ragok. In: Uő. szerk. 2000: 57–58.
Keszler Borbála szerk. 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Kicsi Sándor András 2014. Antal László a szófajok kontinuumáról. Magyar Nyelv 110: 465–471.
Kicsi Sándor András 2019. Melléknévség. Magyar Nyelv 115: 324–326. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2019.3.324
Kiefer Ferenc 2003. Alaktan. In: É. Kiss–Kiefer –Siptár 2003: 189–283.
Kiefer Ferenc 2006. Alaktan. In: Uő. főszerk. 2006: 54–79.
Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Corvina Kiadó, Budapest. (2. kiadás.)
Kiefer Ferenc főszerk. 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kugler Nóra 2000. A mondattan általános kérdései. In: Keszler szerk. 2000: 369–393.
Ladányi Mária 2007. Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Ladányi Mária 2017. Morfológia. In: Tolcsvai Nagy szerk. 2017: 587, 604–623, 635–636.
Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor 2008. Funkcionális nyelvészet. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 22: 455–500.
Lakó György 1986. Szinnyei József. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Langacker, Ronald W. 1987–1991. Foundation of Cognitive Grammar 1–2. Stanford University Press, Stanford.
Lengyel Klára 2000. A melléknév. In: Keszler szerk. 2000: 142–151.
MMNyR. = A mai magyar nyelv rendszere. Leíró nyelvtan 1–2. Szerk. Tompa József. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961.
MMNy. = Bencédy József – Fábián Pál – Rácz Endre – Velcsov Mártonné, A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968.
Nordquist, Richard 2020. English Grammar: Discussions, Definitions, and Examples. ThoughtCo./Humanities/E/ English Grammar febr. 12. 2020.
Palágyi László 2022. Morfológia az egésztől a részekig. A magyar főnév esete. Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, Budapest.
Rácz Endre 1968. Mondattan. In: MMNy. 205–458.
Rosch, Eleanor 1977. Human categorization. In: Warren, Neil, Studies in cross-cultural psychology. Volume 1. Academic Press, London, 1–49.
Ross, J. R. 2004. Nouniness. In: Aarts Bas et al. eds. FuzzyGrammar. A Reader. Oxford University Press, Oxford, 351–422.
Szabó Martina Katalin 2019. Az értékváltás jelensége a magyar nyelvben. A negatív emotív elemek sajátos használatáról. Magyar Nyelv 115: 309–323. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2019.3.309
Székely Gábor 2007. Egy sajátos nyelvi jelenség, a fokozás. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Szinnyei József 1926. A magyar nyelv a középiskolák 7. osztálya számára. Kókai Lajos kiadása,Budapest.
Szinnyei József 1891. A nyelvtudományról és néhány más tudományhoz való viszonyról. Dékáni beszéd, Kolozsvár. (Különnyomat az egyetemi beszédek gyűjteményéből.)
Tátrai Szilárd 2008. Irónia. In: Szathmári István szerk. Alakzatlexikon. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 311–320.
Taylor, Robert 1995. Linguistic categorization. Prototypes of Linguistic Theory. Clarendon, Oxford, 188–190.
Tesnière, Lucien 1959. Éléments de syntaxe structurale. Klincksieck, Paris.
Tolcsvai Nagy Gábor 1998. A mai magyar nyelv normarendszerének egy jelentős változásáról az „ifjúsági nyelv” kapcsán. Magyar Nyelvőr 112: 398–406.
Tolcsvai Nagy Gábor 2017. A melléknév. In: Uő. szerk. 2017: 362–366.
Tolcsvai Nagy Gábor szerk. 2017. Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest.
Velcsov Mártonné 1968. A szófajok. Alaktan. In: MMNy. 9–204.
Vendler, Zeno 1967. The Grammar of Goodness. In: Linguistics in Philosophy. Ithaca. Cornell University Press, London.
Vol’f, Je. M. 1978. Grammatika i semantika prilagatel’nogo. Nauka, Moszkva.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 János Nagy L.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
