A szófajiság és a kollokáció empirikus vizsgálata a magyarban
2. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.4.400Kulcsszavak:
szófaj, főnév, ige, kollokáció, lexikai döntési feladatAbsztrakt
A szófajiságnak és a kollokációnak a grammatikában, illetve a korpusznyelvészetben számos megközelítése létezik. A tanulmány a szófajiságot és a kollokációt a beszélők tudása szempontjából vizsgálja. Fő kérdésünk, hogy a kollokálódás és a szófaji azonosság milyen mértékben kapcsolhatja össze a szavak mentális reprezentációját. Ennek a kérdésnek a megválaszolására lexikai döntési feladatokat végeztettünk magyar anyanyelvű beszélőkkel. A kísérleti személyeknek arról kellett minél gyorsabban döntést hozniuk, hogy létező főnevet, igét látnak-e vagy ún. álszót. A vizsgálat a magyar nyelvben létező főnevek és igék előtt megjelenő, kollokációjukban összefüggő és/vagy szófajiságukban megegyező szavak előfeszítő hatásának mérésére irányult. Kísérletünkben sem a szófajiság, sem a kollokáció nem mutatott főhatást az előfeszítést illetően. Szignifikánsnak bizonyult ugyanakkor az álszavak elutasítása és a valódi szavak felismerése közötti reakcióidő eltérése, az álszavak feldolgozása sokkal lassabb volt, mint a valódi szavaké.
Hivatkozások
Aitchison, Jean 2003. Words in the Mind. Blackwell Publishing, Oxford.
Anderson, John R. 1996/2013. The Architecture of Cognition. Psychology Press, New York. https://doi.org/10.4324/9781315799438
Barnbrook, Geoff – Mason, Oliver – Krishnamurthy, Ramesh 2013. Collocation and language theory: recent developments. In: Collocation. Palgrave Macmillan, London. 147–173. https://doi.org/10.1057/9781137297242_7
Bates, Douglas – Mächler, Martin – Bolker, Ben – Walker, Steve 2015. Fitting linear mixed-effects models using lme4. Journal of Statistical Software 67: 1–48. https://doi.org/10.18637/jss.v067.i01
Bybee, Joan 1995. Regular morphology and the lexicon. Language and Cognitive Processes 10/5: 425–455. https://doi.org/10.1080/01690969508407111
Chwill a, Dorothee J. – Hermann H. J. Kolk 2002. Three-step priming in lexical decision. Memory & Cognition 30/2: 217–225. https://doi.org/10.3758/BF03195282
Croft, William 2001. Radical Construction Grammar. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198299554.001.0001
Croft, William – Sutton, Logan 2017. Construction grammar and lexicography. In: Hanks, Patrick – de Schryver, Gill e-Maurice eds., International Handbooks of Modern Lexis and Lexicography. Springer Berlin, Heidelberg. 1–12. https://doi.org/10.1007/978-3-642-45369-4_99-1
Csépe Valéria – Szűcs Dénes – Honbolygó Ferenc 2003. Number-word reading as challenging task in dyslexia? An ERP study. International Journal of Psychophysiology 51: 69–83. https://doi.org/10.1016/s0167-8760(03)00154-5
Ellis, Nick C. 2001. Memory for Language. Cognition and Second Language Instruction. Cambridge UP, Cambridge. https://doi.org/10.1017/cbo9781139524780.004
Fellbaum, Christiane 1998. WordNet: An Electronic Lexical Database. MIT Press, Cambridge, MA. https://doi.org/10.7551/mitpress/7287.001.0001
Fillmore, Charles J. – Kay, Paul – O’Connor, Mary Cathrine 1988. Regularity and idiomaticity in grammatical constructions: the case of let alone. Language 64: 501–538. https://doi.org/10.2307/414531
Fischler, Ira – Goodman, George O. 1978. Latency of associative activation in memory. Journal of Experimental Psychology: Human Perception and Performance 4/3: 455–470. https://doi.org/10.1037//0096-1523.4.3.455
Frankenberg-Garcia, Ana – Lew, Robert – Roberts, Jonathan C. – Rees, Geraint Paul – Sharma, Nirwan 2019. Developing a writing assistant to help EAP writers with collocations in real time. ReCALL 31/1: 23–39. https://doi.org/10.1017/s0958344018000150
Goldberg, Adele 1995. Constructions: A construction grammar approach to argument structure. The University of Chicago Press, Chicago.
Goodman, George O. – McClell and, Jay L. – Gibbs , Raymond W. 1981. The role of syntactic context in word recognition. Memory and Cognition 9/6: 580–586. https://doi.org/10.3758/bf03202352
Hoey, Michael. 2005. Lexical Priming: A New Theory of Words and Language. Routledge, London.
Hunston, Susan 2002. Corpora in Applied Linguistics. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/cbo9781139524773
Hunston, Susan – Laviosa, Sara 2000. Corpus Linguistics. CELS School of English, Birmingham.
Imrényi András 2017. Az elemi mondat viszonyhálózata. In: Tolcsvai Nagy Gábor szerk., Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. 663–895.
Jansen, Markus T. – Jansen, Nina C. – Weber, Andreas – Gadea, Guillermo Hidalgo – Ansari, Ehsan – Scheren, Pascal 2017. Semantic priming with homonymous nouns: hints of clarifying the issue of selective vs. non-selective priming. Journal of European Psychology Students 8/1: 15–29. https://doi.org/10.5334/jeps.408
Juhász Levente – Pléh Csaba 2001. Többmorfémás szavak megértése a magyarban. In: Pléh Csaba – Lukács Ágnes szerk., A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Osiris Kiadó, Budapest. 11–38.
Kalivoda Ágnes 2021. Igekötős szerkezetek a magyarban. Doktori disszertáció. PPKE BTK.
Kenesei István 2010. How many word-classes are there after all? Abstract. International Morphology Meeting, Budapest. https://archive.nytud.hu/imm14/abs/kenesei. pdf (2025. 07. 21.)
Keszler Borbála szerk. 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kilgarriff, Adam – Baisa, Vít – Bušta, Jan – Jakubíček, Miloš – Kovář, Vojtěch – Michelfeit, Jan – Rychlý, Pavel – Suchomel, Vít 2014. The Sketch Engine: ten years on. Lexicography 1: 7–36. https://doi.org/10.1007/s40607-014-0009-9
Kim, Young Shin – Oh, Sun-Young 2020. A Corpus-based analysis of collocations in Korean middle and high school English textbooks. Language Research 56/3: 437–461. https://doi.org/10.30961/lr.2020.56.3.437
É. Kiss Katalin 1992. Az egyszerű mondat szerkezete. In: Kiefer Ferenc szerk., Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest. 79–179.
Kutas, Marta – Schmitt, Bernadette M. 2003. Language in microvolts. In: Banich, Marie T. – Mack, Molly eds., Mind, Brain and Language: Multidisciplinary Perspectives. Lawrence Erlbaum Associates, Mahwah (NJ) – London. 171–210.
Kuznetsova, Alexandra – Brockhoff, Per B. – Christensen, Rune Haubo B. 2017. ImerTest package: Tests in linear mixed effects models. Journal of Statistical Software 82/13: 1–26. https://doi.org/10.18637/jss.v082.i13
Langacker, Ronald 1987. Foundations of Cognitive Grammar. Volume I. Theoretical Prerequisites. Stanford University Press, Stanford.
Langacker, Ronald W. 2008. Cognitive Grammar. A Basic Introduction. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195331967.001.0001
Lenth, Russel V. 2021. emmeans: Estimated Marginal Means, aka Least-Squares Means. R package. version 1.7.0. https://CRAN.R-project.org/package=emmeans (2025. 07. 21.)
Marslen-Wilson, William – Warren, Patrick 1994. Levels of perceptual representation and process in lexical access: Words, phonemes, and features. Psychological Review 101/4: 653–675. https://doi.org/10.1037//0033-295x.101.4.653
Meyer, David M. – Schvaneveldt, Roger W. – Ruddy, Margaret G. 1975. Loci of contextual effects on visual word recognition. In: Rabb itt, Patrick M. A. – Dornic, Stanislav eds., Attention and Performance V. Academic Press, New York.
Miller, George – Walter Charles 1991. Contextual correlates of semantic similarity. Language and Cognitive Processes 6/1: 1–28. https://doi.org/10.1080/01690969108406936
Oravecz Csaba – Váradi Tamás – Sass Bálint 2014. The Hungarian gigaword corpus. Proceedings of LREC 2014. European Language Resources Association, Reykjavik. 1719–1723.
Palágyi László 2022. A metafora, az analógia és a szemantikai megfelelések szerepe a le igekötős konstrukciók jelentésében. In: Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor szerk., A magyar mondat és kontextuális környezete. ELTE BTK – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 15–48.
Pawley, Andrew – Syder, Frances Hodgetts 1983. Two puzzles for linguistic theory: Nativelike selection and nativelike fluency. In: Richards, Jack C. – Schmidt, Richard W. eds., Language and Communication. Longman, London. 191–226.
R Core Team 2021. R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. https://www.R-project.org (2023. 09. 15.) https://doi.org/10.32614/r.manuals
Rychlý, Pavel 2008. A lexicographer-friendly association score. Proceedings of 2nd Workshop on Recent Advances in Slavonic Natural Languages Processing. RASLAN 2: 6–9.
Sinclair, John 1991. Corpus, Concordance, Collocation. Oxford University Press, Oxford.
Sinclair, John 1996. The search for units of meaning. Textus 9: 75–106.
Skehan, Peter 1998. A Cognitive Approach to Language Learning. Oxford University Press, Oxford.
Thuma Orsolya – Pléh Csaba 1995. Lexikális előfeszítés a mentális lexikonban az anyanyelv és egy tanult második nyelv között. Magyar Pszichológiai Szemle 35/5–6: 293–304.
Thuma Orsolya – Pléh Csaba 2001. Kétértelműség és dekompozíció a magyar nyelvben. In: Pléh Csaba – Lukács Ágnes szerk., A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Osiris Kiadó, Budapest. 39–53.
Tolcsvai Nagy Gábor 2017. Jelentéstan. In: Uő. szerk., Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. 207–465.
Wickham, Hadley 2016. ggplot2: Elegant Graphics for Data Analysis. Springer-Verlag, New York. https://ggplot2.tidyverse.org (2025. 07. 21.)
Wray, Alison. 2002. Formulaic Language and the Lexicon. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/cbo9780511519772
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 László Palágyi, Andrea Deme
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
