A nyelvművelés terminológiai problematikája
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.3.318Kulcsszavak:
nyelvművelés, terminológia, közszó, terminus, definícióAbsztrakt
A nyelvművelés kritikája mögött terminológiai tisztázatlanságok is állnak: a nyelvművelés közszó és szakkifejezés is – utóbbit pedig sokan, sokféleképpen definiálják, idegen nyelveken pedig teljes értékű megfelelője sincs. Mit értsünk a nyelvművelés alatt a 21. század első negyedének végén? A tanulmány a nyelvművelés definícióinak sorba vételével és elemzésével az ellentmondások tisztázására vállalkozik. Végül a nyelvművelés terminus megtartása és a vele jelölt fogalom tartalmi és szemléletmódbeli megújulását is sürgeti.
Hivatkozások
Adamik Tamás szerk. 2010. Retorikai lexikon. Kalligram Kiadó, Pozsony.
Adamikné Jászó Anna 2020. Mi a nyelvművelés? In: Adamikné Jászó Anna, Az ősi szó nyomában. Nyelvhelyességi írások a harmadik évezred elejéről. Az ékesszólás kiskönyvtára. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 13–18.
Austin, J. L. 1990. Tetten ért szavak. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Balázs Géza 2001. Magyar nyelvstratégia. Magyarország az ezredfordulón. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Balázs Géza – Dede Éva szerk. 2009. Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője. Inter Kht. – PRAE.HU, Budapest.
Bárczi Géza 1974. Nyelvművelésünk. Gondolat Kiadó, Budapest.
Blankó Miklós 2023. Levélírói profil- és attitűdvizsgálat az Édes anyanyelvünk című rádióműsor hallgatói leveleiben. Magyar Nyelv 119: 335–345. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.3.335
Cseresnyési László 2004. Nyelvek és stratégiák[,] avagy a nyelv antopológiája. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 37. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Csontos Nóra – Dér Csilla Ilona 2018. Pragmatika a magyar mint idegen nyelv oktatásában. Károli Könyvek. Jegyzet. Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.56037/978-963-9808-93-5
ÉKsz.1 = Magyar értelmező kéziszótár. Szerk. Juhász József – Szőke István – O. Nagy Gábor – Kovalovszky Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.
ÉKsz.2 = Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2., átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003.
Domonkosi Ágnes – Lanstyák István – Posgay Ildikó szerk. 2007. Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 71. Gramma Nyelvi Iroda – Tinta Könyvkiadó, Dunaszerdahely–Budapest.
Eőry Vilma 1997. Nyelvészet és nyelvművelés Magyarországon. Nyelvünk és Kultúránk 27. évf., 97. szám, 70–74.
Fodor István 2001. Mire jó a nyelvtudomány? Nyelv és élet. Balassi Kiadó, Budapest.
Grétsy László 1993. Nemzetközpontú nyelvművelés. Magyar Nyelvőr 117: 402–404.
Gorman, Thomas P. 1973. Language allocation and language planning in a developing nation. In: Rubin, Joan – Shuy, Roger eds., Language Planning. Current Issues and Research. Georgetown University Press, Washington. 72–82.
Haarman, Harald 1998. Nyelvi tervezés egy általános nyelvelmélet fényében: módszertani keret. In: Tolcsvai Nagy szerk. 1998: 67–86. Nyelvművelés 327
Haugen, Einar 1983. The implementation of corpus planning. In: Cobarrubias, Juan – Fishman, Joshua eds., Progress in language planning. International perspetives. Mouton, Berlin – New York – Amsterdam. 269–289.
Haugen, Einar 1998. Nyelvészet és nyelvi tervezés. In: Tolcsvai Nagy szerk. 1998: 11–29.
Heltainé Nagy Erzsébet 2007. A nyelvművelés fogalma és terrénumai. In: Domonkosi–Lanstyák–Posgay szerk. 2007: 13–26.
Hymnes, Dell 2001. A nyelv és a társadalmi élet kölcsönhatásának vizsgálata. In: Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás szerk., Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Osiris Kiadó, Budapest. 458–469.
Jakab Dorottya 2023. A beszédcselekvés-érték jelölésének lehetséges gyakorlatai az intézményes nyelvi tanácsadásban. Alkalmazott Nyelvtudomány 23/2: 19–35.
Jernudd, Björn H. – Neustupný, Jiři V. 1987. Language planning: for whom? In: Laforge. Lorne ed., Actes du Colloque international sur l’aménagement linguistique / Proceedings of the International Colloquium on Language Planning. Les Presses de L’Université Laval, Québec. 69–84.
Kemény Gábor 2007. Nyelvleírás – nyelvművelés – stilisztika. In: Domonkosi–Lanstyák–Posgay szerk. 2007: 33–37.
Kopecký, Jakub 2022. Divergent interests and argumentation in Czech Language Consulting Center interactions. In: Nekula, Marek – Sherman, Tamah – Zawiszová, Halina eds., Interests and Power in Language Management. Peter Lang, Berlin. 73–99.
Kugler Nóra – Tolcsvai Nagy Gábor 2000. Nyelvi fogalmak kisszótára. Korona Kiadó, Budapest.
Ladányi Mária – Hrenek Éva szerk. 2019. Alkalmazott nyelvészeti kisszótár. ELTE BTK Alkalmazottnyelvészeti Tanszék – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Lanstyák István 2009. Nyelvművelés, nyelvtervezés, nyelvmenedzselés. Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, Pozsony.
Lanstyák István 2018. Nyelvalakítás és nyelvi problémák. Fórum Kisebbségkutató Intézet – Gramma Nyelvi Iroda, Somorja.
Lőrincze Lajos 1980. Emberközpontú nyelvművelés. Magvető Kiadó, Budapest.
Ludányi Zsófia 2019. Szabályok, normák, nyelvszokás. Tanulmányok a köznyelvi és szaknyelvi helyesírás és nyelvalakítás köréből. Líceum Kiadó, Eger.
Ludányi Zsófia 2020. Nyelvi menedzselés és nyelvi tanácsadás. Helyzetkép, lehetőségek, feladatok. Magyar Nyelvőr 144: 318–345. https://doi.org/10.38143/nyr.2020.3.318
Ludányi Zsófia – Domonkosi Ágnes – Kocsis Ágnes – Jakab Dorottya 2022. A nyelvi menedzselés szemlélete és a nyelvi tanácsadás. In: Deme Andrea – Kuna Ágnes szerk., Nyelvészeti alkalmazások. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 73–108.
MacGeorge, Erina L. – Van Swol, Lyn M. 2018. Advice Across Disciplines and Contexts. In: MacGeorge, Erina L. – Van Swol, Lyn M. eds., The Oxford Handbook of Advice. Oxford Handbooks. Oxford University Press, New York. 3–18. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780190630188.013.1
Minya Károly 2005. Rendszerváltás – normaváltás. A magyar nyelvművelés története, elvei és vitái 1989-től napjainkig. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 45. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Nagy L. János 1998. Nyelvművelés és kreativitás. In: Sándor Klára szerk., Nyelvi változó – nyelvi változás. A 9. Élőnyelvi Konferencia (Szeged, 1996. augusztus 22–24. előadásai). JGYF Kiadó, Szeged. 235–238.
Nekvapi l, Jiří 2009. The integrative potential of Language Management Theory. In: Nekvapil, Jiří – Sherman, Tamah eds., Language management in contact situations. Perspectives from three continents. Peter Lang, Frankfurt am Main.
Németh G. Béla 1960. A századvégi Nyelvőr-vitákhoz. In: Pais Dezső szerk., Dolgozatok a magyar irodalmi nyelv és stílus történetéből. Akadémiai Kiadó, Budapest. 227–261.
NyKk. = Nyelvművelő kézikönyv 1–2. Szerk. Grétsy László – Kovalovszky Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980–1985.
Porkoláb Ádám – Fekete Tamás 2021. Angol–magyar nyelvészeti szakszótár. Szerzői kiadás, Pécs.
Pölcz Ádám 2021. A nyelvművelés retorikai gyökerei. Interkulturális Kutatások Kft., Budapest.
Sándor Klára 2006. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc főszerk., Magyar nyelv. Akadémiai Kézikönyvek. Akadémiai Kiadó, Budapest. 958–995.
Searle, John R. 2009. Beszédaktusok. Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet – Gondolat Kiadó, Budapest.
Szepesy Gyula 1986. Nyelvi babonák. Gondolat Kiadó, Budapest.
Tátrai Szilárd 2017. A beszédaktus. In: Tolcsvai Nagy Gábor főszerk., Nyelvtan. A magyar nyelv kézikönyvtára 4. Osiris Kiadó, Budapest. 1008–1022.
Tauli, Valter 1974. The Theory of Language Planning. In: Fischman, Joshua A. ed., Advances in Language Planning. Mouton, The Hague. 49–67. https://doi.org/10.1515/9783111583600.49
Tolcsvai Nagy Gábor 1998. Lehetőségek és kötelességek a magyar nyelvi tervezésben. In: Tolcsvai Nagy szerk. 1998: 253–264.
Tolcsvai Nagy Gábor szerk. 1998. Nyelvi tervezés. Tanulmánygyűjtemény. Universitas Kiadó, Budapest.
Veszelszki Ágnes 2022. A tudományos influencerektől a deepfake-ig. A legújabb tudománykommunikációs lehetőségek. Filológia 13: 27–39.
C. Vladár Zsuzsa 2016. A korai magyar grammatikák. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 191. Tinta Kiadó, Budapest.
W1 = A magyar mint tudományos nyelv – akadémiai vitafórum. https://mta.hu/mta_hirei/a-magyarmint-tudomanyos-nyelv-akademiai-vitaforum-indul-113325 (2023. 11. 15.)
W2 = Az I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának állásfoglalása az anyanyelvi nevelés jelentőségéről. https://mta.hu/mta_hirei/az-i-nyelv-es-irodalomtudomanyok-osztalyanak-allasfoglalasa-az-anyanyelvi-neveles-jelentosegerol-113774 (2024. 06. 21.)
Zimányi Árpád 2011. Nyelvművelés, nyelvkultúra. In: Balázs Géza szerk., Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Inter, Budapest. 253–256.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Miklós Blankó

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.

