Kutatói szerepek egy kollaboratív nyelvészeti etnográfiai kutatásban
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.3.285Kulcsszavak:
kollaboratív kutatás, nyelvészeti etnográfia, állampolgári nyelvi részvétel, helyi tudás, kutatói szerepekAbsztrakt
Ebben a tanulmányban egy kollaboratív nyelvészeti etnográfiai kutatást mutatunk be. A kollaboratív kutatásban a résztvevők közösen határozzák meg a kutatási célt és dolgozzák ki az együttműködés kereteit. Megvizsgáljuk, hogy az ilyen kutatások résztvevői hogyan tekintenek kutatói szerepükre: hogyan érzik magukat kutatóként, milyen ismeretekkel rendelkeznek, és ez hogyan kapcsolódik ahhoz a tényhez, hogy a kutatás a déli episztemológiákra is támaszkodik. Mind a nem akadémiai, mind a hivatásos kutatók nagy erőfeszítéseket tesznek saját nyelvi gyakorlataik és repertoárjuk, kutatói pozíciójuk és ismereteik reflektálására. A közös munka során nagy hangsúlyt fektetnek a többnyelvűség értékére. Az elemzés azt mutatja, hogy a részvételi kutatás eredménye nem a „helyi tudás” és az „akadémiai tudás” közötti különbségtétel, hanem maga a párbeszéd, és hogy a polgárok és a hivatásos kutatók együttműködése a részvételi kutatásban átalakulási folyamatokhoz vezet.
Hivatkozások
Antia, Bassey E. – Makoni, Sinfree 2023. Introduction. In: Antia, Bassey E. – Makoni, Sinfree eds. 2023. Southernizing Sociolinguistics. Colonialism, Racism, and Patriarchy in Language in the Global South. Routledge, London. 1–14. https://doi.org/10.4324/9781003219590-1
Antia, Bassey E. – Makoni, Sinfree eds. 2023. Southernizing Sociolinguistics. Colonialism, Racism, and Patriarchy in Language in the Global South. Routledge, London. https://doi.org/10.4324/9781003219590
Appadurai, Arjun 2001 1996. A lokalitás teremtése. Regio 3/12: 3–31.
Bodó, Csanád – Barabás, Blanka – Fazakas, Noémi – Gáspár, Judit – Jani-Demetriou, Bernadett – Laihonen, Petteri – Lajos, Veronika – Szabó, Gergely 2022. Participation in sociolinguistics research. Language and Linguistics Compass 16: e12451 https://doi.org/10.1111/lnc3.12451
Bucholtz, Mary 2021. Community-centered collaboration in applied linguistics. Applied Linguistics 42: 1153–1161. https://doi.org/10.1093/applin/amab064
Canagarajah, Suresh 2002. Reconstructing Local Knowledge. Journal of Language, Identity & Education 1: 243–259. https://doi.org/10.1207/S15327701JLIE0104_1
Chiaravalloti, Rafael Morais – Skarlatidou, Artemis – Hoyte, Simon – Moreu Badia, Marcos – Haklay, Muki – Lewis, Jerome 2022. Extreme citizen science. Lessons learned from initatives around the globe. Conversation Science and Practice 4: e577. https://doi.org/10.1111/csp2.577
Deumert, Ana – Storch, Anne – Shepherd, Nick eds. 2021. Colonial and Decolonial Linguistics. Knowledges and Epistemes. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1093/oso/9780198793205.001.0001
Fals Borda, Orlando 1979. Historia doble de la Costa. Tomo 1. Mompox y Loba. Carlos Valencia Editores, Bogota.
Flores, Nelson – Rosa, Jonathan 2015. Undoing appropriateness. Raciolinguistic ideologies and language diversity in education. Harvard Educational Review 85: 149–171. https://doi.org/10.17763/0017-8055.85.2.149
Flubacher, Mi-Cha – Del Percio, Alfonso eds. 2017. Language, Education and Neoliberalism: Critical Studies in Sociolinguistics. Multilingual Matters, Bristol.
Freire, Paolo 1970. Pedagogy of the Oppressed. Continuum, New York.
Freire, Paolo 2024. Az elnyomottak pedagógiája, Open books, Budapest.
García, Ofelia – Li Wei 2014. Translanguaging. Language, Bilingualism and Education. Palgrave Macmillan, Basingstoke. https://doi.org/10.1057/9781137385765
Gorski Severo, Cristine – Makoni, B. Sinfree 2020. African Languages, Race, and Colonialism. The case of Brazil and Angola. In: Alim, Samy H. – Reyes, Angela – Kroskrity, Paul V. eds., The Oxford Handbook of Lanugage and Race. Oxford University Press, Oxford. 153–166. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780190845995.013.9
Hain Ferenc – Balázs Anna 2023. A (település)történeti kontextus – A (társadalmi) helyzet, amiben a két esemény bekövetkezett. Civil Szemle 20: 31–70.
Heltai János Imre 2020a. Dinamika és komplexitás romák nyelvi és etnikai (ön)definícióiban. 1. rész. Magyar Nyelv 116. 49–54. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.1.49
Heltai János Imre 2020b. Dinamika és komplexitás romák nyelvi és etnikai (ön)definícióiban. 2. rész. Magyar Nyelv 116. 166–179. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.2.166
Heltai János Imre 2020c. Transzlingválás. Elmélet és gyakorlat. Gondolat, Budapest.
Heltai, János Imre 2023. From (in)securitisation to conviviality: the reconciliatory potential of participatory ethnography. International Journal of the Sociology of Language 283. 1–23. https://doi.org/10.1515/ijsl-2022-0111
Heltai János Imre 2025. A déli elméletek és a romani nyelvpolitikák. In: Bodó Csanád – Szabó Gergely szerk., A szociolingvisztikai kutatás társadalmi hatásai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 39–61. https://doi.org/10.21862/Szociolingvisztika/2024/8122.39
Heltai János Imre – Jani-Demetriou Bernadett 2019. A transzlingváló pedagógiai orientáció hatása az iskolai sikerességre. Anyanyelv-pedagógia 12/1: 5–8. https://doi.org/10.21030/anyp.2019.1.1
Heltai, János Imre – Tarsoly, Eszter 2024. Local participants and uninvolved citizens. Life beyond participatory research. Journal of Multicultural and Multilingual Development. https://doi.org/10.1080/01434632.2024.2311713
Heltai János Imre – Tarsoly Eszter – Jenei Kamilla – Turó Zoltán – Ábri Izabella – Kerekesné Lévai Erika – Lakatos Elisabeth – Lakatos Józsefné Balogh Róza – Lakatos Sára Zsanu – Lakatos Mária – Makula Attiláné Rostás Melinda – Opre Csabáné Ica – Tokár Zoltánná Katalin – Szabóné Balázs Beáta – Szántóné Erika 2023. Sibbolethek: beszédünk társadalmi tétjei. Egy részvételi etnográfiai kutatás eredményeiből. Nyelvtudományi Közlemények 119: 187–213. https://doi.org/10.15776/NyK.2023.119.7
Heltai, János Imre – Tarsoly, Eszter eds. 2023. Translanguaging for Equal Opportunities. Speaking Romani at School. De Gruyter, Berlin. https://doi.org/10.1515/9783110769609
Heugh, Kathl een – Stroud, Christoph er – Taylor-Leech, Kerry – De Costa, Peter I. 2022. A sociolinguistic of the South. In: Heugh, Kathl een – Stroud, Christopher – Taylor-Leech, Kerry – De Costa, Peter I. eds., A Sociolinguistic of the South. Routledge, London – New York. 1–19. https://doi.org/10.4324/9781315208916-1
Heugh, Kathl een – Stroud, Christoph er – Taylor-Leech, Kerry – De Costa, Peter I. eds. 2022. A Sociolinguistics of the South. Routledge, London. https://doi.org/10.4324/9781315208916
Kocsis Zsuzsanna – Krizsai Fruzsina – Szabó Gergely – Bodó Csanád – Vargha Fruzsina Sára 2022. Civilek a nyelv térbeli változatosságáról szóló tudás létrehozásában. In: Karmacsi Zoltán – Márku Anita – Máté Réka szerk., A határ mint konvergáló és divergáló tényező a nyelvben. Tanulmányok a 21. Élőnyelvi Konferenciáról. Termini Egyesület, Törökbálint. 101–118.
Lajos Veronika 2016. Részvétel és együttműködés. Fogalmak, dilemmák és értelmezések. Replika 100: 23–40.
Lamphere, Louise 2004. The convergence of applied, practicing, and public anthropology in the 21st Century. Human Organization 63: 431–443. https://doi.org/10.17730/humo.63.4.y14pe24v7ekyklyp
Lüpke, Friederike – Storch, Anne 2013. Repertoires and Choices in African Languages. De Gruyter Mouton, Berlin–Boston. https://doi.org/10.1515/9781614511946
Makoni, Sinfree – Pennycook, Alastair 2006. Disinventing and reconstituting languages. In: Makoni, Sinfree – Pennycook, Alastair eds., Disinventing and Reconstituting Languages. Multilingual Matters, Clevedon. 1–41. https://doi.org/10.2307/jj.27939678
Makoni, Sinfree – Severo, Cristine – Abdelh ay, Ashraf – Kaiper-Marquez, Anna – Višnja Milojičić eds. 2023. Shades of Decolonial Voices in Linguistics. Multilingual Matters, Bristol. https://doi.org/10.21832/9781800418547
Martín Rojo, Luisa – Del Percio, Alfonso eds. 2019. Language and Neoliberal Governmentality. Routledge, London. https://doi.org/10.4324/9780429286711
Mohanty, Ajit K. 2022. Multilingual socialization and development of multilingualism as a first language: Implications for multilingual education. In: Antia, Bassey E. – Makoni, Sinfree eds. 2023. Southernizing Sociolinguistics. Colonialism, Racism, and Patriarchy in Language in the Global South. Routledge, London. 47–66. https://doi.org/10.4324/9781003219590
Pennycook, Alastair – Makoni, Sinfree eds. 2019. Innovations and Challenges in Applied Linguistics form the Global South. Routledge, London. https://doi.org/10.4324/9780429489396
Pujolar, Joan 2007. Bilingualism and the nation-state in the post-national era. In: Heller, Monica eds., Bilingualism. A Social Approach. Palgrave Macmillan, London. 71–95. https://doi.org/10.1057/9780230596047_4
Rampton, Ben – Cooke, Melanie – Holmes, Sam 2022. Linguistic citizenship and the questions of transformation and marginality. In: Will iams, Quentin – Deumert, Ana – Milani, Tommaso M. eds., Struggles for Multilingualism and Linguistic Citizenship. Multilingual Matters, Bristol. 59–80. https://doi.org/10.21832/9781800415324-006
Reason, Peter 1998. Political, epistemological, ecological and spiritual dimensions of participation. Studies in Cultures. Organizations and Societies 4: 147–167. https://doi.org/10.1080/10245289808523509
Rymes, Betsy 2020. Watch your language! Students as citizen sociolinguists. Phi Delta Kappan 101/5: 8–13.
Salö, Linus 2017. The Sociolinguistics of Academic Publishing. Language and the Practices of Homo Academicus. Palgrave Macmillan, London. https://doi.org/10.1007/978-3-319-58940-4
Schaefer, Teresa – Kieslinger, Barbara 2016. Supporting emerging forms of citizen science. A plea for diversity, creativity and social innovation. Journal of Science communication 15: Y02. https://doi.org/10.22323/2.15020402
Stroud, Christoph er 2001. African mother-tongue programs and the politics of language. Linguistic Citizenship versus Linguistic Human Rights. Journal of Multilingual and Multicultural Development 22: 339–355. https://doi.org/10.1080/01434630108666440
Stroud, Christopher 2015. Linguistic Citizenship as utopia. Multilingual Margins 2/2: 20–37. https://doi.org/10.14426/mm.v2i2.70
Tarsoly, Eszter – Cselle, Gabriella – Hoyt-Nikolić, Eva – Lakatos-Balogh, Róza R. – Puskás, Erika – Wesselé nyi, Tamás 2023. Community-based knowledge in culturally transformative pedagogies. In: Heltai, János Imre – Tarsoly, Eszter eds., Translanguaging for Equal Opportunities. Speaking Romani at School. De Gruyter Mouton, Berlin–Boston. 221–244. https://doi.org/10.1515/9783110769609-013
Tiszavasvári Hírmondó 2022. Ketháne: cigány-magyar közösség. Kik vagyunk és mit szeretnénk? Ko hámle ámen táj szo kámász? Tiszavasvári Hírmondó 2022. szeptember, 6. oldal.
Tiszavasvári Hírmondó 2023. Pegy drom ketáne tartinen. Közös úton összetartani: roma–nem roma műhelymunka. Tiszavasvári Hírmondó 2023. június, 8. oldal.
Tiszavasvári Transzlingváló Műhely szerk. 2020. Hat romnya mesélinen 1–4. Tiszavasvári Transzlingváló Műhely, Tiszavasvári.
Wenger, Etienne 1998. Communities of practice. Learning, Meaning and Identity. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1023/A:1023947624004
Williams, Quentin – Deumert, Ana – Milani, Tommaso M. eds. 2022. Struggles for Multilingualism and Linguistic Citizenship. Multilingual Matters, Bristol. https://doi.org/10.21832/9781800415324
Williams, Quentin – Stroud, Christopher 2015. Linguistic citizenship. Language and politics in postnational modernities. In: Milani, Tommaso ed., Language and Citizenship. Broadening the Agenda. Johns Benjamins, Amsterdam. 89–112. https://doi.org/10.1075/bct.91.05wil
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 János Imre Heltai, Márk Attila Székely
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
