„A régi, paradigmába szerveződött struktúrák ereje” a magyar igeragozásban
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.3.267Kulcsszavak:
személyhierarchia-érzékenység, elkülönítő tárgyjelölés, horgonyzás, grammatikalizációs ösvény, társalgási együttműködési maximákAbsztrakt
A Magyar Nyelv egy korábbi számában közölt (Pusztay 2020) nyelvtörténeti megfigyelésekből és az azok alapján megfogalmazott általános kérdésekből, felvetésekből kiindulva, azokra reflektálva szeretnénk bemutatni az avatar-elméletünket, amelyik a magyar nyelv szinkrón grammatikai rendszerének néhány rejtélyes jelenségéről kíván elsődlegesen számot adni. Teszi ezt oly módon, hogy egy ősi egyeztetési rendszert rekonstruál É. Kiss és Mus (2022) diakrón módszertanát követve a magyar nyelv egyes igeragozási és névmás-morfológiai rejtélyeit olyan általános nyelvészeti jelenségkörökbe ágyazva, mint a személyhierarchia-érzékenység, az elkülönítő tárgyjelölés, a horgonyzás és az álcázó szerkezetek jelenségkörei. A címre utalva úgy összegezhetjük a tanulmányt, hogy a bemutatott avatarrendszerben jelöljük meg azt a – koherens kognitív hátterének köszönhetően stabil, kifinomult paradigmába szerveződött – struktúrát, amely máig ható erővel őrzi a formai jegyeit a magyar igeragozási rendszerben.
Hivatkozások
Abondolo, Daniel Mario 1988. Hungarian inflectional morphology. Bibliotheca Uralica 9. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Alberti Gábor 2016. Az egyszeri paraméteres gyerek esete a magyar alanyi és tárgyas ragozással. In: Szigetvári, Péter ed., 70 snippets to mark Ádám Nádasdy’s 70th birthday. Eötvös Loránd University Department of English Linguistics, Budapest. http://seas3.elte.hu/nadasdy70/alberti.html (2017. 10. 30.)
Alberti Gábor – Feltizi-Veress Saypasheva Anastasia – Farkas Judit megj. e., Avatarok a magyar igei és nem igei személytoldalékolás személyhierarchia-érzékeny rendszerében és grammatikalizációs ösvényeken. Kézirat.
Alberti, Gábor – Kleiber, Judit 2024. Lifelong (Mind) Representationalism in Dynamic Semantics. Acta Linguistica Academica 71: 87–116. https://doi.org/10.1556/2062.2024.00671
Alberti, Gábor – Szabó, Mária Helga 2002. Discourse-Semantic Analysis of Hungarian Sign Language. In: Sojka, Petr – Kopeček, Ivan – Pala, Karel eds., Text, Speech and Dialogue. 5th International Conference. Proceedings. LNAI 2448. Springer, Berlin–Heidelberg. 73–80. https://doi.org/10.1007/3-540-46154-X
Austin, John L. 1975. How to do things with words. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198245537.001.0001
Bárány, András 2017. Person, Case, and Agreement. The Morphosyntax of Inverse Agreement and Global Case Splits. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1093/oso/9780198804185.001.0001
Bartos, Huba 2001. Object agreement in Hungarian. A case for Minimalism. In: Alexandrova, Galina M. – Arnaudova, Olga eds., The Minimalist Parameter. Selected papers from the Open Linguistics Forum, Ottawa, 21–23 March 1997. John Benjamins, Amsterdam. 311–324. https://doi.org/10.1075/cilt.192.25bar
Béjar, Susana – Rezac, Milan 2009. Cyclic agree. Linguistic Inquiry 40: 35–73. https://doi.org/10.1162/ling.2009.40.1
Collins, Chris – Moody, Simanique – Postal, Paul M. 2008. An AAE Camouflage Construction. Language 84: 29–68. https://doi.org/10.1353/lan.2008.0059.
Copp ock, Elizabeth 2022. Object agreement in Hungarian. In defense of a semantic solution. Journal of Uralic Linguistics 1: 121–148. https://doi.org/10.1075/jul.00005.cop
Coppock, Elizabeth – Wechsler, Stephen 2010. Less-travelled paths from pronoun to agreement. The case of the Uralic objective conjugations. In: Butt, Miriam – King, Tracy Holloway ed., The proceedings of the LFG ’10 conference. CSLI Publications, Stanford. 165–185.
Coppock, Elizabeth – Wechsler, Stephen 2012. The objective conjugation in Hungarian. Agreement without phi-features. Natural Language and Linguistic Theory 30: 699–740. https://doi.org/10.1007/s11049-012-9165-5
Dalrymple, Mary – Nikolaeva, Irina 2011. Objects and information structure. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511993473
Den Dikken, Marcel 2004. Agreement and ‘clause union’. In: É. Kiss, Katalin – van Riemsdijk, Henk, Verb clusters. A study of Hungarian, German and Dutch. (Written in 1999; published in its original form in 2004.) John Benjamins, Amsterdam. 445–498.
Doner, Julianne 2019. The EPP across Languages. PhD dissertation. University of Toronto, Toronto. Kézirat.
É. Kiss, Katalin 2005. The inverse agreement constraint in Hungarian. A relic of a Uralic–Siberian sprachbund? In: Broekhuis, Hans – Corver, Norbert – Koster, Jan – Huijbregts, Riny – Kleinhenz, Ursula eds., Organizing grammar. Linguistic studies in honor of Henk van Riemsdijk. De Gruyter, Berlin. 108–116. https://doi.org/10.1515/9783110892994.108
É. Kiss, Katalin 2013. The inverse agreement constraint in Uralic languages. Finno-Ugric Languages and Linguistics 2/3: 2–21.
É. Kiss, Katalin 2017. The Person-Case Constraint and the Inverse Agreement Constraint are manifestations of the same Inverse Topicality Constraint. The Linguistic Review 34: 365–395. https://doi.org/10.1515/tlr-2017-0004
É. Kiss, Katalin – Mus, Nikolett 2022. The Reflexive Cycle. Journal of Uralic Linguistics 1: 43–66. https://doi.org/10.1075/jul.00003.kis
Farkas, Judit – Feltizi-Veress Saypasheva, Anastasia – Alberti, Gábor megj. e. Accusative Personal Pronouns in Hungarian Functioning as Avatars. Kézirat.
Grice, Paul 1975. Logic and conversation. In: Cole, Peter – Morgan, Jerry L. eds., Syntax and Semantics 3. Academic Press, New York. 41–58.
Helimszkij, Jevgenyij 1982. Drevnejšie vengersko-samodijskie jazykovye paralleli. Lingvističeskaja i ètnogenetičeskaja interpretacija. Nauka, Moskva.
Kamp, Hans – Reyle, Uwe 1993. From discourse to logic. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht. https://doi.org/10.1007/978-94-017-1616-1
Kleiber, Judit 2005. Across world(let)s in a representationalist dynamic semantics. In: Gervain, Judit ed., 10th ESSLLI Student Session. Proceedings. ESSLLI, Edinburgh. 112–121.
Krifka, Manfred 2008. Basic Notions of Information Structure. Acta Linguistica Hungarica 55: 243–276.
Melcsuk Igor 1965. A magyar főnév birtokos személyragjainak morfológiai felépítéséről. Magyar Nyelv 61: 264–275.
Oishi, Etsuko 2016. Austin’s Speech Acts and Mey’s Pragmemes. In: Allan, Keith – Capone, Alessandro – Kecskes, Istvan eds., Pragmemes and Theories of Language Use. Perspectives in Pragmatics, Philosophy & Psychology 9. Springer International Publishing, Switzerland.
Pusztay János 2020. A magyar nyelv néhány jegyének eredetéről. Magyar Nyelv 116: 206–214. http://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.2.196
Rákosi, György 2025. Accusative case, possessive structure and grammaticalization. Reflexives and object pronouns in Hungarian. Journal of Uralic Linguistics 4: 80–115. https://doi.org/10.1075/jul.00036.rak
Rebrus Péter 2000. Morfofonológiai jelenségek. In: Kiefer Ferenc, Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 763–947.
Silverstein, Michael 1976. Hierarchy of Features and Ergativity. In: Dixon, Robert M. W. eds., Grammatical Categories in Australian Languages. Australian Institute of Aboriginal Studies, Canberra. 112–171.
Volchok, Irina 2019. A Synthesis of Obviation in Algonquian Languages. MA Thesis. University of Manitoba, Winnipeg. Kézirat.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Gábor Alberti, Anastasia Feltizi-Veress Saypasheva, Judit Farkas
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
