Kétnyelvűség a tudományban
Út a jogi-közigazgatási terminológiastratégiához
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.2.178Kulcsszavak:
jogi-közigazgatási szaknyelv, terminológiastratégia, terminológiai adatbázis, magyar–angol kétnyelvűség, tudományos nyelvAbsztrakt
A tanulmány célja áttekinteni és összefoglalni azokat a jogi-közigazgatási szak- és tudományterületen bekövetkezett változásokat és tendenciákat, amelyek hatással vannak e szaknyelvre, illetve a szakterület terminológiájára. Foglalkozunk a tudományos nyelvvel és a szaknyelvvel, valamint a laikus nyelvhasználók igényeivel. A terminológiai munka fontos elve, hogy a terminológia elválaszthatatlan a szakmai információktól, ezért lényeges, hogy nyelvészek és szakemberek együtt dolgozzanak, továbbá, hogy a terminológiai elemzéseket a szakmai fogalomrendszerre támaszkodva készítsék. Bemutatjuk a jogi-közigazgatási szaknyelv jelenlegi státuszát, a korpuszával kapcsolatos legfontosabb információkat, valamint a legfontosabb terminológiai kérdéseket. Megállapítottuk, hogy egyértelműen látszik az utóbbi másfél évtizedben a tudományos nyelvhasználat magyar és angol kétnyelvűvé válása, emiatt a jogi-közigazgatási terület magyar terminusait és fogalomrendszerét nem csak magyar nyelven, hanem angol nyelven is rögzíteni kell, amire a legalkalmasabb eszköz a terminológiai adatbázis. Amennyiben elindulnak a nemzeti terminológiai adatbázis munkálatai, és elkészül a működtetésére alkalmas keretrendszer, célszerű volna ehhez csatlakozni.
Hivatkozások
Andrássy György 2017. A magyar nyelv és a magyar nyelvközösség jogi helyzete. In: Tolcsvai Nagy Gábor szerk., A magyar nyelv jelene és jövője. Gondolat, Budapest. 64–90.
Bartha Csilla 1996. A társadalmi kétnyelvűség típusai és főbb vizsgálati kérdései. Magyar Nyelvőr 120: 263–282.
Drinóczi Tímea 2010. Minőségi jogalkotás és adminisztratív terhek csökkentése Európában. HVG ORAC, Budapest.
Drinóczi, Tímea 2015. Concept of quality in legislation – revisited. Matter of perspective and a general overview. Statute Law Review 36: 211–227. https://doi.org/10.1093/slr/hmv008
Ferenc Viktória 2018. A magyar tudományos nyelv nyelvökológiai megközelítésből. Magyar Tudomány 179: 360–373. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.3.6
Fóris Ágota 2023. A terminológiastratégia szempontjai a jogi-közigazgatási területen. Glossa Juridica 10/3: 35–64. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.2
Fóris Ágota 2024a. A magyar terminológiastratégia megvalósításának perspektívái. Hungarológiai Évkönyv 25: 78–86.
Fóris Ágota 2024b. A felsőoktatás és a tudomány nemzetköziesedésének hatása a magyar anyanyelvű oktatásra és terminológiára. Anyanyelv-pedagógia 17/4: 1–15. https://doi.org/10.21030/anyp.2024.4.1
Fóris Ágota – Bölcskei Andrea 2019. Ajánlások a magyar terminológiastratégiához. In: Fóris Ágota – Bölcskei Andrea szerk., Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen. L’Harmattan – OFFI Zrt., Budapest. 140−164.
Gáspár Endre – Somssich Réka 2019a. A magyar jog fordítva. Az Igazságügyi Minisztérium átfogó fordítási projektje a magyar joganyag angol nyelvű elérhetőségének biztosítására. Fontes Iuris. Az Igazságügyi Minisztérium szakmai folyóirata 1: 55–60.
Gáspár Endre – Somssich Réka 2019b. Nemzeti jog nemzetközi térben, avagy terminológiai és stilisztikai dilemmák a magyar joganyag angol nyelvre fordítása során. In: Szoták Szilvia szerk., Diszciplínák találkozása. Nyelvi közvetítés a XXI. században. OFFI Zrt., Budapest. 28–41.
Gustafsson, Magnus – Jennifer Valcke 2021. Multiple Dimensions of English-Medium Education. Striving to Initiate Change, Sustainability, and Quality in Higher Education in Sweden. In: Wilkinson, Robert – Gabriëls, René eds., The Englishization of Higher Education in Europe. Amsterdam University Press, Amsterdam. 215–236. https://doi.org/10.2307/j.ctv21ptzkn.13
Infoterm 2005 = Guidelines for Terminology Policies. Formulating and implementing terminology policy in language communities. UNESCO, Paris, 2015.
Infoterm 2019 = Terminológiapolitikai irányelvek. A terminológiapolitika kialakítása és megvalósítása különböző nyelvközösségekben. (Ford. Somogyi Zoltán.) In: Fóris Ágota − Bölcskei Andrea szerk., Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen. L’Harmattan – OFFI Zrt., Budapest, 2019: 167–218.
ISO 29383:2020 = Terminology policies – Development and implementation. https://www.iso.org/standard/71971.html (2024. 04. 25.)
Kiss Jenő 2009. A tudományos nyelvek, az anyanyelv és az értelmiségi elit. Magyar Tudomány 170: 67–74.
Kontra Miklós 2006. Magyar nyelvtudomány, társadalmi felelősség, politika. Alkalmazott Nyelvtudomány 6: 177–185.
Kontra Miklós 2025. Az angol nyelv a mai Magyarországon. In: Bodó Csanád – Szabó Gergely szerk., A szociolingvisztikai kutatás társadalmi hatásai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 287–299. https://doi.org/10.21862/Szociolingvisztika/2024/8122.287
Kurtán Zsuzsa 2022. Szétágazási folyamatok és összehangolási törekvések a magyar jogi szaknyelv fejlesztésében. Magyar Jogi Nyelv 2022/2: 29–39.
Láncos Petra Lea 2023. Mi legyen a (magyar) jogtudomány nyelve? Glossa Iuridica 10: 93–103. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.5
Majzikné Bausz Ágota 2008. Az e-kormányzat, e-közigazgatás problémái és terminológiai vonatkozásai Magyarországon. Magyar Terminológia 1: 59–76. https://doi.org/10.1556/mterm.1.2008.1.5
Paulsrud, BethAnne – Cunningham, Una 2024. Parallelingualism, translanguaging, and English-medium instruction in nordic higher education. In: Peterson, Elizabeth – Beers Fägersten, Kristy eds., English in the Nordic Countries. Connections, Tensions, and Everyday Realities. Routledge, New York. 127–147. https://doi.org/10.4324/9781003272687-9
Patyi, András – Rixer, Ádám eds., 2014. Hungarian Public Administration and Administrative Law. Schenk Verlag, Passau.
Phillipson, Robert 2003. English-Only Europe? Challenging Language Policy. Routledge, London. https://doi.org/10.4324/9780203696989
Prószéky Gábor főszerk. – Fóris Ágota – B. Papp Eszter – Bölcskei Andrea – Lipp Veronika szerk. 2023. A magyar terminológiastratégia kialakítása. Zöld könyv. Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest. https://doi.org/10.18135/term.2023
Rixer Ádám 2013. A magyar közigazgatás idegen nyelvű irodalmának egyes jellegzetességei az elmúlt negyedszáz esztendőben. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 3/3: 4–22.
Rixer Ádám 2023. Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelvújításra? Gondolatok egy kutatás margójára. Glossa Iuridica 10: 93–103. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.1
Solan, Lawrence M. – Tiersma, Peter M. eds. 2021. The Oxford Handbook of Language and Law. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199572120.001.0001
Sólyom Réka 2023. Magyarország Alaptörvényének metaforikus terminusai – kognitív nyelvészeti elemzés. Glossa Iuridica 10: 65–78. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.3
Swedish Language Act 2009 = Språklag. Svensk författningssamling. Kulturdepartementet, Stockholm. https://rkrattsbaser.gov.se/sfst?bet=2009:600 [svédül], https://www.government.se/contentassets/16ba706f40854a87b910941caf3891d1/language-actin-english.pdf [angolul]
Szabó Miklós 2023. Természetes/mesterséges jogi nyelv. Glossa Iuridica 10: 167–176. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.9
Szamel Katalin – Balázs István – Gajduschek György – Koi Gyula szerk. 2012. Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása. Complex Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.55413/9789632956121
Tóth Judit 2023. A közérthetőség kutathatósága és a jogi nyelv reformja? Glossa Iuridica 10: 153–165. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.8
Tóth Mihály 2023. Noteszlapok a jogi nyelvünk állapotáról szóló vitához. Glossa Iuridica 10: 197–214. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.11
Web1 = Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program. https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/gal_1_1modul.pdf (2024. 07. 07.)
Web2 = KRE ÁJK, Angol nyelvű képzések. https://ajk.kre.hu/index.php/oktatas/kepzesiformak/angol-nyelvu-kepzesek.html (2024. 07. 07.)
Web3 = LLm in Law and Governance. https://admissions.sze.hu/llm-in-law-and-governance (2024. 07. 07.)
Web4 = PPKE JÁK. https://jak.ppke.hu (2024. 07. 07.)
Web5 = Az Akadémia ünnepi nyilatkozata magyar nyelvet szolgáló küldetésének megerősítéséről. [A 197. közgyűlés ünnepi nyilatkozata a Magyar Tudományos Akadémia magyar nyelvet szolgáló küldetésének megerősítéséről.] 2024. május 8. https://
mta.hu/kozgyules2024/az-akademia-unnepi-nyilatkozata-magyar-nyelvet-szolgalokuldetesenek-megerositeserol-113681 (2024. 06. 12.)
Web6 = A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelv. https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2024/197_KGY_magyar_nyelv_vedelme_javaslatok. pdf (2024. 06. 12.)
Web7 = IATE (Interactive Terminology for Europe). https://iate.europa.eu (2024. 07. 07.)
Web8 = Termin. https://termin.im.gov.hu (2024. 07. 07.)
Web9 = Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.hu (2024. 07. 07.)
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Ágota Fóris, Ádám Rixer
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
