Bilingualism in publications
On the way to a terminology strategy for legal and administrative language in Hungary
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.2.178Keywords:
legal and administrative language, terminology strategy, terminology database, Hungarian-English bilingualism, language of scienceAbstract
The study aims to review and summarize the changes and trends in the field of law and administration that have an impact on the terminology and the language of the field, and to assess the state of the art of the language and its characteristics. It will address academic and technical language and the needs of lay language users, alike. An important principle of terminological work is that terminology is inseparable from professional information, so it is essential that linguists and professionals work together, and that terminological analyses are based on the professional conceptual system. The study presents the current status of legal and administrative language, the most important information about the corpus, and the main terminological issues. It is evident that in the last fifteen years the language use in the academic publications has become bilingual, Hungarian and English. Consequently, it is essential to record Hungarian terminology and conceptual systems in both Hungarian and English within the field of law and public administration. A terminology database is the most suitable tool for this purpose. Once the work on the Hungarian national terminology database is underway and a framework for its operation is established, it would be appropriate to join.
References
Andrássy György 2017. A magyar nyelv és a magyar nyelvközösség jogi helyzete. In: Tolcsvai Nagy Gábor szerk., A magyar nyelv jelene és jövője. Gondolat, Budapest. 64–90.
Bartha Csilla 1996. A társadalmi kétnyelvűség típusai és főbb vizsgálati kérdései. Magyar Nyelvőr 120: 263–282.
Drinóczi Tímea 2010. Minőségi jogalkotás és adminisztratív terhek csökkentése Európában. HVG ORAC, Budapest.
Drinóczi, Tímea 2015. Concept of quality in legislation – revisited. Matter of perspective and a general overview. Statute Law Review 36: 211–227. https://doi.org/10.1093/slr/hmv008
Ferenc Viktória 2018. A magyar tudományos nyelv nyelvökológiai megközelítésből. Magyar Tudomány 179: 360–373. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.3.6
Fóris Ágota 2023. A terminológiastratégia szempontjai a jogi-közigazgatási területen. Glossa Juridica 10/3: 35–64. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.2
Fóris Ágota 2024a. A magyar terminológiastratégia megvalósításának perspektívái. Hungarológiai Évkönyv 25: 78–86.
Fóris Ágota 2024b. A felsőoktatás és a tudomány nemzetköziesedésének hatása a magyar anyanyelvű oktatásra és terminológiára. Anyanyelv-pedagógia 17/4: 1–15. https://doi.org/10.21030/anyp.2024.4.1
Fóris Ágota – Bölcskei Andrea 2019. Ajánlások a magyar terminológiastratégiához. In: Fóris Ágota – Bölcskei Andrea szerk., Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen. L’Harmattan – OFFI Zrt., Budapest. 140−164.
Gáspár Endre – Somssich Réka 2019a. A magyar jog fordítva. Az Igazságügyi Minisztérium átfogó fordítási projektje a magyar joganyag angol nyelvű elérhetőségének biztosítására. Fontes Iuris. Az Igazságügyi Minisztérium szakmai folyóirata 1: 55–60.
Gáspár Endre – Somssich Réka 2019b. Nemzeti jog nemzetközi térben, avagy terminológiai és stilisztikai dilemmák a magyar joganyag angol nyelvre fordítása során. In: Szoták Szilvia szerk., Diszciplínák találkozása. Nyelvi közvetítés a XXI. században. OFFI Zrt., Budapest. 28–41.
Gustafsson, Magnus – Jennifer Valcke 2021. Multiple Dimensions of English-Medium Education. Striving to Initiate Change, Sustainability, and Quality in Higher Education in Sweden. In: Wilkinson, Robert – Gabriëls, René eds., The Englishization of Higher Education in Europe. Amsterdam University Press, Amsterdam. 215–236. https://doi.org/10.2307/j.ctv21ptzkn.13
Infoterm 2005 = Guidelines for Terminology Policies. Formulating and implementing terminology policy in language communities. UNESCO, Paris, 2015.
Infoterm 2019 = Terminológiapolitikai irányelvek. A terminológiapolitika kialakítása és megvalósítása különböző nyelvközösségekben. (Ford. Somogyi Zoltán.) In: Fóris Ágota − Bölcskei Andrea szerk., Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen. L’Harmattan – OFFI Zrt., Budapest, 2019: 167–218.
ISO 29383:2020 = Terminology policies – Development and implementation. https://www.iso.org/standard/71971.html (2024. 04. 25.)
Kiss Jenő 2009. A tudományos nyelvek, az anyanyelv és az értelmiségi elit. Magyar Tudomány 170: 67–74.
Kontra Miklós 2006. Magyar nyelvtudomány, társadalmi felelősség, politika. Alkalmazott Nyelvtudomány 6: 177–185.
Kontra Miklós 2025. Az angol nyelv a mai Magyarországon. In: Bodó Csanád – Szabó Gergely szerk., A szociolingvisztikai kutatás társadalmi hatásai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 287–299. https://doi.org/10.21862/Szociolingvisztika/2024/8122.287
Kurtán Zsuzsa 2022. Szétágazási folyamatok és összehangolási törekvések a magyar jogi szaknyelv fejlesztésében. Magyar Jogi Nyelv 2022/2: 29–39.
Láncos Petra Lea 2023. Mi legyen a (magyar) jogtudomány nyelve? Glossa Iuridica 10: 93–103. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.5
Majzikné Bausz Ágota 2008. Az e-kormányzat, e-közigazgatás problémái és terminológiai vonatkozásai Magyarországon. Magyar Terminológia 1: 59–76. https://doi.org/10.1556/mterm.1.2008.1.5
Paulsrud, BethAnne – Cunningham, Una 2024. Parallelingualism, translanguaging, and English-medium instruction in nordic higher education. In: Peterson, Elizabeth – Beers Fägersten, Kristy eds., English in the Nordic Countries. Connections, Tensions, and Everyday Realities. Routledge, New York. 127–147. https://doi.org/10.4324/9781003272687-9
Patyi, András – Rixer, Ádám eds., 2014. Hungarian Public Administration and Administrative Law. Schenk Verlag, Passau.
Phillipson, Robert 2003. English-Only Europe? Challenging Language Policy. Routledge, London. https://doi.org/10.4324/9780203696989
Prószéky Gábor főszerk. – Fóris Ágota – B. Papp Eszter – Bölcskei Andrea – Lipp Veronika szerk. 2023. A magyar terminológiastratégia kialakítása. Zöld könyv. Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest. https://doi.org/10.18135/term.2023
Rixer Ádám 2013. A magyar közigazgatás idegen nyelvű irodalmának egyes jellegzetességei az elmúlt negyedszáz esztendőben. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 3/3: 4–22.
Rixer Ádám 2023. Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelvújításra? Gondolatok egy kutatás margójára. Glossa Iuridica 10: 93–103. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.1
Solan, Lawrence M. – Tiersma, Peter M. eds. 2021. The Oxford Handbook of Language and Law. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199572120.001.0001
Sólyom Réka 2023. Magyarország Alaptörvényének metaforikus terminusai – kognitív nyelvészeti elemzés. Glossa Iuridica 10: 65–78. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.3
Swedish Language Act 2009 = Språklag. Svensk författningssamling. Kulturdepartementet, Stockholm. https://rkrattsbaser.gov.se/sfst?bet=2009:600 [svédül], https://www.government.se/contentassets/16ba706f40854a87b910941caf3891d1/language-actin-english.pdf [angolul]
Szabó Miklós 2023. Természetes/mesterséges jogi nyelv. Glossa Iuridica 10: 167–176. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.9
Szamel Katalin – Balázs István – Gajduschek György – Koi Gyula szerk. 2012. Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása. Complex Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.55413/9789632956121
Tóth Judit 2023. A közérthetőség kutathatósága és a jogi nyelv reformja? Glossa Iuridica 10: 153–165. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.8
Tóth Mihály 2023. Noteszlapok a jogi nyelvünk állapotáról szóló vitához. Glossa Iuridica 10: 197–214. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.11
Web1 = Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program. https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/gal_1_1modul.pdf (2024. 07. 07.)
Web2 = KRE ÁJK, Angol nyelvű képzések. https://ajk.kre.hu/index.php/oktatas/kepzesiformak/angol-nyelvu-kepzesek.html (2024. 07. 07.)
Web3 = LLm in Law and Governance. https://admissions.sze.hu/llm-in-law-and-governance (2024. 07. 07.)
Web4 = PPKE JÁK. https://jak.ppke.hu (2024. 07. 07.)
Web5 = Az Akadémia ünnepi nyilatkozata magyar nyelvet szolgáló küldetésének megerősítéséről. [A 197. közgyűlés ünnepi nyilatkozata a Magyar Tudományos Akadémia magyar nyelvet szolgáló küldetésének megerősítéséről.] 2024. május 8. https://
mta.hu/kozgyules2024/az-akademia-unnepi-nyilatkozata-magyar-nyelvet-szolgalokuldetesenek-megerositeserol-113681 (2024. 06. 12.)
Web6 = A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelv. https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2024/197_KGY_magyar_nyelv_vedelme_javaslatok. pdf (2024. 06. 12.)
Web7 = IATE (Interactive Terminology for Europe). https://iate.europa.eu (2024. 07. 07.)
Web8 = Termin. https://termin.im.gov.hu (2024. 07. 07.)
Web9 = Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.hu (2024. 07. 07.)
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Ágota Fóris, Ádám Rixer
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
