Pozitív polaritású elemek a magyarban. A vagy és a többiek
3. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.2.151Kulcsszavak:
diszjunkció, pozitív polaritás, tagadás, logikai hatókör, magyar nyelvAbsztrakt
Tanulmányunk fókuszában a magyar nyelv diszjunkciót kifejező funkciószava, a vagy polaritás érzékenységének empirikus vizsgálata áll. A diszjunkciót kódoló elemek feltételezett pozitív polaritás érzékenységéről a korábbi kísérletes szakirodalom eredményei némileg ellentmondásos képet festenek mind a magyarban, mind számos más nyelvben. Elfogadhatósági kísérletünkben kimutatjuk, hogy míg a vagy-gyal azonos alosztályba sorolható két „klasszikus” pozitív polaritású elemtípus - az egy határozatlan névelővel bevezetett főnévi szintagmák és a határozatlan vala-névmások - valóban többé-kevésbé elfogadhatatlanok velük azonos tagmondatban álló mondattagadás logikai hatókörében, addig a vagy ugyanebben a környezetben inkább csak mérsékelten csökkent elfogadhatóságú. Ez az eredmény a pozitív polaritás érzékenység jelentős heterogenitására utal, mely mögött akár az egyes elemek polaritás érzékenységének kiváltó okai közötti lényegi eltérések is húzódhatnak.
Hivatkozások
Abrusán, Márta 2019. Even and free choice any in Hungarian. In: McNally, Louise – Puig-Waldmüller, Estela eds., Proceedings of Sinn Und Bedeutung 11. Universitat Pompeu Fabra, Barcelona. 1–15. https://doi.org/10.18148/sub/2007.v11i0.627
Bott, Oliver – Radó, Janina 2007. Quantifying quantifier scope. A cross-methodological comparison. In: Featherston, Sam – Sternefeld, Wolfgang eds., Roots. Linguistics in Search of its Evidential Base. De Gruyter Mouton, Berlin – New York. 53–74. https://doi.org/10.1515/9783110198621.53
Cohen, Jacob 1988. Statistical power analysis for the behavioral sciences. 2. kiadás. Erlbaum, Hillsdale.
Chierchia, Gennaro 2004. Scalar implicatures, polarity phenomena, and the syntax/pragmatics interface. In: Belletti, Adriana ed., Structures and Beyond. The Cartography of Syntactic Structures 3. Oxford Academic, New York. 39–103. https://doi.org/10.1093/oso/9780195171976.003.0003
Chierchia, Gennaro 2013. Logic in Grammar. Polarity, free choice, and intervention. Oxford University Press, Oxford.
Crain, Stephen 2012. The Emergence of Meaning. Cambridge Studies in Linguistics. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511842863
Dobrovie-Sorin, Carmen 2021. Negation, des-indefinites in French and bare nouns across languages. In: Ishane, Tabea ed., Disentangling Bare Nouns and Nominals Introduced by a Partitive Article. Brill, Leiden. 187–226. https://doi.org/10.1163/9789004437500
Drenhaus, Heiner – Frisch, Stefan – Saddy, Douglas 2005. Processing Negative Polarity Items. When negation comes through the backdoor. In: Kepser, Stephan – Reis, Marga ed., Linguistic Evidence. Empirical, theoretical and computational perspectives. De Gruyter Mouton, Berlin. 145–163.
É. Kiss, Katalin 2002. The Syntax of Hungarian. Cambridge Syntax Guides. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511755088
Ernst, Thomas 2008. Speaker oriented adverbs. Kézirat. UMass Dartmouth College, Amherst.
Fălăuș, Anamaria 2018. Positive polarity indefinites? On how (not) to identify them. An exhaustification-based perspective. Linguistics 56: 301–331. https://doi.org/10.1515/ling-2017-0042
Farkas, Donka F. – Swart, Henriëtte de 2003. The Semantics of Incorporation. From argument structure to discourse transparency. Center for the Study of Language and Information Publications, Stanford.
Fox, John – Weisberg, Sanford 2019. An R Companion to Applied Regression. 3. kiadás. Sage, Thousand Oaks. http://socialsciences.mcmaster.ca/jfox/Books/Companion
Frazier, Lynn – G ibson, Edward eds. 2005. Explicit and Implicit Prosody in Sentence Processing. Studies in honor of Janet Dean Fodor. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-319-12961-7
Gao, Na – T hornton, Rosalind – Z hou, Peng – Crain, Stephen 2018. Differences in scope assignments for child and adult speakers of Mandarin. Journal of Psycholinguistic Research 47: 1219–1241. https://doi.org/10.1007/s10936-018-9557-8
Geçkin, Vasfiye – Thornton, Rosalind – Crain, Stephen 2018. Children’s interpretation of disjunction in negative sentences. A comparison of Turkish and German. Language Acquisition 25: 197–212. https://doi.org/10.1080/10489223.2017.1280796
Giannakidou, Anastasia 2006. Only, emotive factive verbs, and the dual nature of polarity dependency. Language 82: 575–603.
Giannakidou, Anastasia 2011. Positive polarity items and negative polarity items: variation, licensing, and compositionality. In: Maienborn, Claudia – Heusinger, Klaus von – Portner, Paul eds., Semantics. An International Handbook of Natural Language Meaning. De Gruyter Mouton, Berlin. 1660–1712.
Goro, Takuya 2004. Japanese disjunction and the locality of positive polarity. Előadás. Georgetown University Round Table.
Goro, Takuya 2007. Language-specific Constraints on Scope Interpretation in First Language Acquisition. Doktori értekezés. University of Maryland, College Park.
Goro, Takuya – Akiba, Sachie 2004a. Japanese disjunction and the acquisition of positive polarity. In: Otsu, Yukio ed., Proceedings of the 5th Tokyo Conference on Psycholinguistics. Hitsui Shobo, Tokyo. 137–162.
Goro, Takuya – Akiba, Sachie 2004b. The acquisition of disjunction and positive polarity in Japanese. In: Chand, Vineeta – Kelleher, Ann – Rodríguez, Angelo J. – Schmeiser, Benjamin eds., WCCFL 23. Proceedings of the 23rd West Coast Conference on Formal Linguistics. Cascadilla Press, Somerville. 251–264.
Gualmini, Andrea – Hulsey, Sarah – Hacquard, Valentine – Fox, Danny 2008. The Question–Answer Requirement for scope assignment. Natural Language Semantics 16: 205–237.
Hoeksema, Jack 2010. Negative and positive polarity items. An investigation of the interplay of lexical meaning and global conditions on expression. In: Horn, Laurence R. ed., The Expression of Negation. De Gruyter Mouton, Berlin – New York. 187–224. https://doi.org/10.1515/9783110219302.187
Hoeksema, Jack 2018. Positive polarity predicates. Linguistics 56: 361–400. https://doi.org/10.1515/ling-2017-0039
Homer, Vincent – Bhatt, Rajesh 2019. Licensing of PPI indefinites. Movement or pseudoscope? Natural Language Semantics 27: 279–321. https://doi.org/10.1007/s11050-019-09155-6
Israel, Michael 1996. Polarity sensitivity as lexical semantics. Linguistics and Philosophy 19: 619–666.
Jespersen, Otto 1909–1949. A Modern English Grammar on Historical Principles. George, Allen, and Unwin Ltd., London.
Jing, Chun-Yuan 2008. Pragmatic Computation in Language Acquisition. Evidence from Disjunction and Conjunction in Negative Context. Doktori értekezés. University of Maryland, College Park.
Jing, Chun-Yuan – Crain, Stephen – Hsu, Ching-Fen 2005. The interpretation of focus in Chinese. Child vs. adult language. In: Otsu, Yukio ed., Proceedings of the 6th Tokyo Conference on Psycholinguistics. Hituzi Publishing Company, Tokyo. 165–190.
Kelley, Ken 2007. Methods for the Behavioral, Educational, and Social Sciences. An R package. Behavior Research Methods 39: 979–984. https://doi.org/10.3758/BF03192993
Krifka, Manfred 2011. Varieties of semantic evidence. In: Maienborn, Claudia – Heusinger, Klaus von – Portner, Paul ed., Semantics. An international handbook of natural language meaning. De Gruyter Mouton, Berlin. 242–267.
Ladusaw, William A. 1980. Polarity Sensitivity as Inherent Scope Relations. Doktori értekezés. University of Texas, Austin.
Larralde, Cécile – Konradt, Alina – Szendrői, Kriszta Eszter 2021. Information structure and scope interactions. Disjunction wide scope induced by focus. Frontiers in Communication 5: 595799. https://doi.org/10.3389/fcomm.2020.595799
Lenth, Russell V. 2016. Least-Squares Means. The R package lsmeans. Journal of Statistical Software 69: 1–33. https://doi.org/10.18637/jss.v069.i01
Liu, Chin-Ting Jimbo – Chen, Li-mei 2017. Processing conjunctive entailment of disjunction. Language and Linguistics 18: 269–295. https://doi.org/10.1075/lali.18.2.05liu
Liu, Mingya – Soehn, Jan-Philipp 2009. An empirical perspective on positive polarity items in German. In: Winkler, Susanne – Featherston, Sam eds., The Fruits of Empirical Linguistics. Vol. 2. Product. De Gruyter Mouton, Berlin. 197–216. https://doi.org/10.1515/9783110216158.197
Lungu, Oana – Fălăuș, Anamaria – Panzeri, Francesca 2021. Disjunction in negative contexts. A cross-linguistic experimental study. Journal of Semantics 38: 221–247. https://doi.org/10.1093/jos/ffab002
Mayer, Erika – Wurmbrand, Susanne – Sprouse, Jon 2019. An experimental investigation of NPI licensing under DE flip-flop. In: Hucklebridge, Sherry –Nelson, Max eds., Proceedings of the North Eastern Linguistics Society 48. University of Massachusetts, Amherst. 177–186.
Meade, Adam W. – Craig, S. Bartholomew 2012. Identifying careless responses in survey data. Psychological Methods 17: 437–455. https://doi.org/10.1037/a0028085
Nicolae, Andreea Cristina 2017. Deriving the positive polarity behavior of plain disjunction. Semantics and Pragmatics 10/5: 1–24. https://doi.org/10.3765/sp.10.5
Nilsen, Øystein 2003. Eliminating Positions. Doktori értekezés. University of Utrecht.
Pagliarini, Elena – Lungu, Oana – Hout, Angeliek van – Pintér, Lilla – Surányi, Balázs – Crain, Stephen – Guasti, Maria Teresa 2022. How adults and children interpret disjunction under negation in Dutch, French, Hungarian and Italian. A cross-linguistic comparison. Language Learning and Development 18: 97–122. https://doi.org/10.1080/15475441.2021.1941966
Pagliarini, Elena – Crain, Stephen – Guasti, Maria Teresa 2018. The compositionality of logical connectives in child Italian. Journal of Psycholinguistic Research 47: 1243–1277. https://doi.org/10.1007/s10936-018-9596-1
R Core Team 2022. R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna. https://www.R-project.org.
Sailer, Manfred – Richter, Frank 2002. Not for love or money. Collocations! In: Jäger, Gerhard – Monachesi, Paola – Penn, Gerald – Wintner, Shuly eds., Proceedings of Formal Grammar 7. CSLI, Stanford. 149–160.
Schaebbicke, Katharina – Seeliger, Heiko – Repp , Sophie 2021. The diverse landscape of negative polarity items. On the use of German NPIs as experimental diagnostics. Journal of Psycholinguistic Research 50: 1461–1486. https://doi.org/10.1007%2Fs10936-021-09793-0
Spector, Benjamin 2014. Global positive polarity items and obligatory exhaustivity. Semantics and Pragmatics 7/11: 1–61. https://doi.org/10.3765/sp.7.11
Sprouse, Jon 2011. A validation of Amazon Mechanical Turk for the collection of acceptability judgments in linguistic theory. Behavior Research Methods 43: 155–167. https://doi.org/10.3758/s13428-010-0039-7
Surányi Balázs – Gulás Máté 2022. A diszjunkció mint Pozitív Polaritású Elem. A prozódia hatása a magyar diszjunktív tagadó mondatok értelmezésére. Jelentés és Nyelvhasználat 9: 185–212. https://doi.org/10.14232/JENY.2022.1.8
Szabolcsi, Anna 2002. Hungarian disjunctions and positive polarity. In: Kenesei, István – Siptár, Péter eds., Approaches to Hungarian 8. Papers from the Budapest Conference. Akadémiai Kiadó, Budapest. 217–239.
Szabolcsi, Anna 2004. Positive Polarity – Negative Polarity. Natural Language & Linguistic Theory 22: 409–452. https://doi.org/10.1023/B:NALA.0000015791.00288.43
van der Wouden, Ton 1994. Negative Contexts. Doktori értekezés. University of Groningen. Verbuk, Anna 2006. The acquisition of the Russian or. In: Bainbridge, Erin –Agbayani, Brian eds., Proceedings of the Thirty-fourth Western Conference on Linguistics. Department of Linguistics, California State University, Fresno. 443–455.
Zamfìrescu, Mihaela 2015. How different types of PPIs are licensed in Romanian. Grazer Linguistische Studien 83: 179–185.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Balázs Surányi, Máté Gulás
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
