Az igekötős funkciócsoportok konstrukciós mintázatairól (Az el- igekötős igék alapján)

1. rész

Szerzők

  • Katalin Szili Eperjesi Egyetem, Magyar Nyelv és Kultúra Intézete

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.1.53

Kulcsszavak:

metaforizáció, produktivitás, orientációs metaforák, képiséma-metaforák, el- igekötős igék, nyelvi reprezentáció

Absztrakt

A dolgozat az el- igekötős igék kiválasztott funkciócsoportjainak jellegzetességeit vizsgálja négy feltett kérdés mentén a konstrukciós grammatika keretén belül. A kérdésekre a következő válaszokat adja: 1. a jelentésháló homogén funkciócsaládjait legalább ötféle konstrukciós mintázattal rendelkező igék alkotják: szemantikaiarculat-meghatározó, részleges szemantikai kompatibilitással rendelkező, nem prototipikus és potenciális alapigés, valamint metaforikus alakok. 2. Általánosságban a szemantikaiarculat-meghatározó alapigés konstrukciók reprezentációinak aránya a legmagasabb az egyes funkciócsoportokban, de a mintázatok belső aránya különböző lehet, kiváltképpen a részleges szemantikai kompatibilitású alapigés típusnak köszönhetően. 3. Az egyes mintázattípusok produktivitása eltérő, a produktív mintázatok esetében a produktivitás mértéke az adott denominális verbumképzők produktivitásának és az aktuális kommunikációs szükségleteknek a függvénye. A metaforizáció az új jelentések képzésének nem elhanyagolható forrása lehet. 4. A lexikai aspektusfajták és a konstrukciós mintázatok közötti viszonyt vizsgálva a dolgozat az alapige nélküli alakok használatának több sajátosságára mutat rá, alátámasztva egyfelől egy adott mintázathoz való igazodást, másfelől az igekötő nélküli és igekötős előfordulások közötti határvonalak (nemegyszer kiszámíthatatlan) átjárhatóságát.

##submission.downloads##

Megjelent

2025-05-06

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok