Az igekötős funkciócsoportok konstrukciós mintázatairól (Az el- igekötős igék alapján)
1. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.1.53Kulcsszavak:
metaforizáció, produktivitás, orientációs metaforák, képiséma-metaforák, el- igekötős igék, nyelvi reprezentációAbsztrakt
A dolgozat az el- igekötős igék kiválasztott funkciócsoportjainak jellegzetességeit vizsgálja négy feltett kérdés mentén a konstrukciós grammatika keretén belül. A kérdésekre a következő válaszokat adja: 1. a jelentésháló homogén funkciócsaládjait legalább ötféle konstrukciós mintázattal rendelkező igék alkotják: szemantikaiarculat-meghatározó, részleges szemantikai kompatibilitással rendelkező, nem prototipikus és potenciális alapigés, valamint metaforikus alakok. 2. Általánosságban a szemantikaiarculat-meghatározó alapigés konstrukciók reprezentációinak aránya a legmagasabb az egyes funkciócsoportokban, de a mintázatok belső aránya különböző lehet, kiváltképpen a részleges szemantikai kompatibilitású alapigés típusnak köszönhetően. 3. Az egyes mintázattípusok produktivitása eltérő, a produktív mintázatok esetében a produktivitás mértéke az adott denominális verbumképzők produktivitásának és az aktuális kommunikációs szükségleteknek a függvénye. A metaforizáció az új jelentések képzésének nem elhanyagolható forrása lehet. 4. A lexikai aspektusfajták és a konstrukciós mintázatok közötti viszonyt vizsgálva a dolgozat az alapige nélküli alakok használatának több sajátosságára mutat rá, alátámasztva egyfelől egy adott mintázathoz való igazodást, másfelől az igekötő nélküli és igekötős előfordulások közötti határvonalak (nemegyszer kiszámíthatatlan) átjárhatóságát.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Katalin Szili
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
