Szemelvények a magyar esetrendszer terminológiájának történetéből
2. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.1.25Kulcsszavak:
kognitív terminológia, esetrendszer, magyar grammatikák, Verseghy FerencAbsztrakt
Ebben a tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan alakult a magyar névszói esetnevek története: milyen előzményei voltak a magyar nyelvű esetterminológiának, és miért nincs ma egységesen használt, elfogadott magyar nyelvű terminológiája a magyar leíró grammatika e részének? Vizsgálatunkban a korai grammatikák, valamint a 19., a 20. és a 21. század legfontosabb tudományos grammatikáinak esetneveit tekintettük át a kognitív terminológia néhány alapvetésének segítségével.
Hivatkozások
Balázs János 1987. Hermész nyomában. Magvető Könyvkiadó, Budapest.
Balogh Judit 2006. A névszóragozás. In: MGr. 183–209.
Bitnitz Lajos 1837. Magyar nyelvtudomány. Trattner–Károlyi nyomtatása, Pesten.
Blake, Barry J. 2001. Case. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/cbo9781139164894
Breitmeyer, Jules 1933. Le suffixe latin -ivus. PhD thesis. University of Geneva.
Cabré Castellv í, M. Teresa 1999. Terminology. Theory, methods and applications. John Benjamins Publishing Company, Amsterdam. https://doi.org/10.1075/tlrp.1
Cser András 2015. A nyelvészeti gondolkodás fejlődése a humanizmus idejétől a 20. századig. PPKE BTK, Budapest.
DGr. = Magyar grammatika, mellyet készített Debreczenben egy magyar társaság. Alberti, Bécs, 1795.
Éder Zoltán 1988. Verseghy Ferenc nyelvtanai tekintettel a magyar mint idegen nyelv oktatására. Magyar Nyelvőr 112: 57–66.
Éder Zoltán 1998. Verseghy nyelvi rendszere és a kortársi grammatikák. Magyar Nyelv 94: 292–301.
Éder Zoltán 1999. Verseghy Ferenc első nyelvészeti munkája. A Proludium-nak Bevezetés a magyar nyelv törvényeibe c. magyar fordításához készített utószó. Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok. 77–91.
Fiers Márta 1979. Nyelvtani műszavaink történetéből. Magyar Nyelv 75: 185–199.
Fogarasi János 1843. A magyar nyelv szelleme. Első kötet. Művelt magyar nyelvtan elemi része. Heckenast Gusztáv, Pest.
Földi János 1790/1912. Főldi János magyar grammatikája. Régi Magyar Könyvtár 28. Kiad. Gulyás Károly. MTA, Budapest.
Geleji Katona István 1645/1906. Magyar Grammatikatska. Kiad. Simonyi Zsigmond. Atheneum, Budapest.
Gyarmathi Sámuel 1794. Okoskodva tanito magyar nyelvmester. Elsö darab. Hochmeister Márton, Kolozsvár.
Gyói Renáta 2023. Tudományos grammatikák az újmagyar kor első felében. PhD-értekezés. ELTE, Budapest. https://doi.org/10.15476/ELTE.2022.288
Haspelmath, Martin 2012. Terminology of Case. In: Malchukov, Andrej – Spencer, Andrew eds., The Oxford Handbook of Case. Oxford University Press, Oxford. 505–517. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199206476.013.0034
Imrényi András 2021. A monarchy without subjects: on Brassai’s (almost) subject-free dependency grammar. In: Mazziotta, N icolas – Mille, Simon eds., Proceedings of the Sixth International Conference on Dependency Linguistics (Depling, SyntaxFest 2021). Association for Computational Linguistics, Sofia. 60–67.
Kalmár György 1770. Prodromvs idiomatis scythico-mogorico-chvno (seu, hunno-) avarici. Landerer Mihály János, Pozsony.
Kassai József 1817. Magyar nyelv-tanító könyv. Nádaskay András, Sárospatak.
Kiefer Ferenc 2020. A ragozás. In: StrNyt. 3. 569–618.
Komáromi Csipkés György 1655/2008. A magyar nyelv magyarázata. Hungaria Illustrata. Ford. C. Vladár Zsuzsa. Szerk. Zsilinszky Éva. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 228. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
Kovács Ferenc 2001. A magyar nyelvtudományi terminológia kialakulása. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kövesdi Pál 1686/2010. A magyar nyelv alapjai. Elementa Linguae Hungaricae. Ford. C. Vladár Zsuzsa. Szerk. Zsilinszky Éva. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 232. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
Ladányi Mária 2008. Van-e genitívusz a magyarban? In: Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László szerk., Urálisztikai Tanulmányok 18. Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. ELTE BTK Finnugor Tanszék – Numi-Tórem Finnugor Alapítvány, Budapest. 522–534.
Ladányi Mária 2017. Névszói inflexió. In: ONyt. 579–593.
Langslow, David 2012. Translation techniques in Greek and Latin. In: Mull en, Alex – James, Patrick eds., Multilingualism in the Greco-Roman worlds. Cambridge University Press, Cambridge. 141–171. https://doi.org/10.1017/CBO9781139012775.008
MGr. = Magyar grammatika. Szerk. Keszler Borbála. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.
MMNy. = A mai magyar nyelv. Szerk. Bencédy József – Fábián Pál – Rácz Endre – Velcsov Mártonné. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968.
MMNyR. = A mai magyar nyelv rendszere. Leíró nyelvtan.1. Bevezetés. Hangtan. Szótan. Szerk. Tompa József. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961.
MNyR. = A’ magyar nyelv’ rendszere. Közre bocsátá a’ Magyar Tudós Társaság. Magyar Királyi Egyetem, Buda, 1846.
Nagy Dóra 2022. A magyar esetrendszer Adámi Mihály grammatikájában kontrasztív és nyelvtanítás-elméleti szempontból. Modern Nyelvoktatás 28/3–4: 27–48. https://doi.org/10.51139/monye.2022.3-4.27.48.
ONyt. = Nyelvtan. Szerk. Tolcsvai Nagy Gábor. Osiris Kiadó, Budapest.
Révai Miklós 1803. Elaboratior Grammatica Hvngarica. 1. Trattner Mátyás, Pest.
Révai Miklós 1806. Elaboratior Grammatica Hvngarica. 2. Trattner Mátyás, Pest.
Révai Miklós 1908. Elaboratior Grammatica Hvngarica. 3. Kiad. Simonyi Zsigmond. Franklin Társulat, Budapest.
Pereszlényi Pál 1682/2006. A magyar nyelv grammatikája. Grammatica Lingvae Ungaricae. Ford. C. Vladár Zsuzsa. Szerk. Zsilinszky Éva. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 226. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
Pomázi Bence 2021. A -nak/-nek rag poliszémiája. PhD-értekezés. ELTE, Budapest.
Priscianus Caesariensis Institutiones Grammaticae. https://archive.org/details/PriscianiInstitutionumGrammaticarumLibri/PriscianiInstitutionumGrammaticarumLibriIxiihertz. 1855 (2024. 01. 28.)
Quintilianus, Marcus Fabius 2009. Szónoklattan. Ford. Adamik Tamás et al. Kalligram, Pozsony.
Sárosi Zsófia 2016. Morfématörténet. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk., A magyar nyelvtörténet kézikönyve. A magyar nyelv kézikönyvei 29. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 129–154.
Simonyi Zsigmond 1888. A magyar határozók 1. MTA, Budapest.
Simonyi Zsigmond 1889. A magyar nyelv. A művelt közönségnek. MTA, Budapest.
Simonyi Zsigmond 1895. Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon 1. MTA, Budapest.
StrNyt. 3. = Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020. https://doi.org/10.1556/9789634540533
Spencer, Andrew 2008. Does Hungarian have a case system? In: Corbett, Greville G. –Noonan, Michael eds., Case and Grammatical Relations. John Benjamins Publishing Company, Amsterdam. 35–56. https://doi.org/10.1075/tsl.81.02doe
Sylvester János 1539/1989. Sylvester János latin–magyar nyelvtana. Ford. C. Vladár Zsuzsa. Szerk. Zelliger Erzsébet. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 185. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
Szenczi Molnár Albert 1610/2004. Novae Grammaticae Ungaricae libri duo – Új magyar grammatika két könyvben. Ford. C. Vladár Zsuzsa. Szerk. Zsilinszky Éva. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 222. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
Temmerman, Rita 2000. Towards New Ways of Terminology Description. The sociocognitive approach. John Benjamins Publishing Company, Amsterdam–Philadelphia. https://doi.org/10.1075/tlrp.3
TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1976.
Tompa József 1961. A névszói viszonyragozás. In: MMNyR. 1: 552–587.
Unbegaun, Boris 1932. Le calque dans les langues slaves littéraires. Revue des Études Slaves 12/1: 19–48. https://doi.org/10.3406/slave.1932.7505
Verseghy Ferenc 1793. Proludium in institutiones linguae hungaricae. Trattner, Pest.
Verseghy Ferenc 1805. Neuverfaßte Ungarische Sprachlehre. Joseph Eggenberger, Pest.
Verseghy Ferenc 1816. Analyticae Institutionum linguae Hungaricae pars 1–2. Typis Regiae Universitatis Hungaricae, Buda.
Verseghy Ferenc 1818. Magyar Grammatika avvagy Nyelvtudomány. Királyi Magyar Universitás, Buda.
C. Vladár Zsuzsa 2005. A latin nyelvű magyar nyelvészeti irodalom terminusai. Philosophiae Doctores 42. Akadémiai Kiadó, Budapest.
C. Vladár Zsuzsa 2015. Újabb szempontok a Révai–Verseghy-vitához. In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs szerk., A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VIII. SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 179–193.
C. Vladár Zsuzsa 2016. A korai magyar grammatikák. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 191. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Verziók
- 2025-06-30 (2)
- 2025-05-06 (1)
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Renáta Gyói, Zsuzsa C. Vladár
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
