Neutrális vagy teátrális? A netes semlegesség rövid európai története
DOI:
https://doi.org/10.59558/jesz.2015.1.77Kulcsszavak:
netsemlegesség, internetszolgáltató, forgalomirányítás, Európai Unió, szabályozásAbsztrakt
A tanulmány a netsemlegesség (hálózatsemlegesség) fogalmát és az azzal kapcsolatos európai szabályozási törekvéseket vizsgálja, különös tekintettel a felhasználókat és tartalomszolgáltatókat érintő problémákra. A szerző, Németh László, a Tim Wu által 2003-ban bevezetett fogalom lényegét úgy határozza meg, mint azt az alapelvet, hogy az interneten minden adatcsomagot egyenlően, megkülönböztetés nélkül kell továbbítani. A cikk konkrét európai jogeseteken keresztül (Skype blokkolása Németországban, Viber korlátozása több országban, a holland KPN és a francia Orange gyakorlata) mutatja be, hogy az internetszolgáltatók (ISP-k) hogyan sértik meg ezt az elvet, például a VoIP-alkalmazások korlátozásával vagy a forgalom priorizálásával pénzügyi előnyökért. A tanulmány részletesen elemzi a világon elsőként törvényi szintre emelt holland és a szlovén netsemlegességi szabályozást, összehasonlítva azok tartalmát és kivételi köreit. A munka központi része az Európai Unió szintjén zajló, ellentmondásos szabályozási folyamat bemutatása. A szerző végigköveti Neelie Kroes biztos asszony álláspontjának változását a teljes semlegességtől a "kétpályás internet" elfogadása felé, és részletesen tárgyalja a "Behálózott kontinens" csomag körüli vitákat. Bemutatja, hogy az Európai Parlament – a civil szféra nyomására – 2014 áprilisában egy szigorú, a diszkrimináció minden formáját tiltó netsemlegességi szabályozást szavazott meg. Ezzel szemben a Tanács legfrissebb javaslata ismét teret engedne a szolgáltatás minőségére vonatkozó, potenciálisan diszkriminatív megállapodásoknak. A konklúzió szerint, bár történtek előrelépések, a netsemlegesség kérdése európai szinten még korántsem megoldott, a folyamat "szappanopera-hosszúságúra" nyúlt, és a végső kimenetele bizonytalan.