A gyermekelhelyezési perek kodifikációs kérdései

Absztrakt

Ez a tanulmány a gyermekelhelyezési perek kodifikációs kérdéseit tárgyalja, rávilágítva arra, hogy bár polgári eljárás keretében zajlanak, mégis vannak közös pontjaik a büntetőperekkel, különösen a pszichológus szakértői vélemények felhasználása terén. Kiemeli, hogy a gyermekelhelyezési perekben elsősorban a gyermek válik a pszichológus szakértői vizsgálatok alanyává, és minél fiatalabb a gyermek, annál gyakrabban alkalmazzák ezt a bizonyítási eszközt. A tanulmány tisztázza a gyermekelhelyezés fogalmát a családjog rendszerében, és bemutatja a szülői felügyelet körébe tartozó jogokat és kötelezettségeket. Részletesen ismerteti a magyar szabályozás történeti fejlődését, kitérve az 1945-ös M.E. rendeletre, az 1952. évi IV. törvényre (Csjt.), valamint az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 2014. március 15-i hatályba lépésével bekövetkezett változásokra, amely a családjogot integrálta a polgári jogba. A szerző elemzi a családjog sajátosságait, hangsúlyozva, hogy az elsődlegesen személyi viszonyokat szabályoz, és normái erősebben követik az erkölcsi normákat, mint más jogterületek. Kitér a modern társadalmi változásokra, mint a vagyoni viszonyok felértékelődése és a házasságok felbomlásának növekedése, amelyek új igényeket támasztanak a családjogi normákkal szemben. Külön hangsúlyt kap a gyermekek jogainak megerősítése és az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények, mint a New York-i egyezmény, amely kimondja a gyermek érdekeinek elsődlegességét. A tanulmány végül összefoglalja a szakirodalomban kialakult eltérő álláspontokat a családjogi normák elhelyezésével kapcsolatban a polgári jog rendszerében.