Az Európai Közigazgatási Tér és az európai közigazgatás jellemzőinek vázlata

Absztrakt

A tanulmány az Európai Közigazgatási Tér (EKT) létezésének és fogalmának kérdését járja körül, valamint vázlatosan bemutatja annak és az európai közigazgatásnak a főbb jellemzőit és alapelveit. A szerző a fogalom meghatározásához több magyar szakértő (Kovács, Ficzere, Pupek, Torma, Józsa, Boros, Kárpáti, Forgács) definícióját elemzi, majd ezek közös ismérveiből szintetizálja a sajátját. Eszerint az EKT az Európai Unió tagállamainak kapcsolat- és szervezetrendszere, amelyben közösen elfogadott értékek és normatív alapelvek formálódnak, és amelynek mentén a tagállamok harmonizálják közigazgatási jogaikat és gyakorlatukat. A tanulmány megkülönbözteti az EKT-t és az európai közigazgatást, utóbbit az előbbiben kialakult, szűkebb halmazként értelmezve, amely az uniós és tagállami szervek végrehajtó tevékenységét és együttműködését foglalja magában. Az európai közigazgatás alapelveiként a szerző a megbízhatóságot, kiszámíthatóságot, nyitottságot, átláthatóságot, számonkérhetőséget, hatékonyságot, professzionalitást és a demokratikus működést említi. A cikk kitér az európai közigazgatás feladataira (adó- és járulékigazgatás, támogatások, együttműködés) és az európai közigazgatási jog diszciplínájának formálódására is. A tanulmány egyik központi eleme az Európai Parlament által javasolt, az Unió közigazgatási eljárásáról szóló jogszabály-tervezet koncepciójának bemutatása. A szerző elemzi, hogy a tervezetben miként jelennek meg az EKT és az európai közigazgatás alapelvei (törvénynek való alárendeltség, átláthatóság, egyenlő bánásmód, arányosság). Végül a szerző arra a következtetésre jut, hogy az EKT létezik és egyre inkább kézzelfoghatóvá válik, amit az európai közigazgatási eljárásjog kodifikációs törekvései is alátámasztanak.