A jogrendszer és intézményeinek tagozódása és szerkezetének rendje az összefüggések vetületében
DOI:
https://doi.org/10.59558/jesz.2024.4.93Kulcsszavak:
természetjog, tételes jog, anyagi jog, eljárási jog, alkotmányjog, közigazgatási jog, polgári jog, vegyes szakjogAbsztrakt
A szerző a tanulmányát a természetjog és a pozitívjog közötti kapcsolat feltárásával kezdi.
Ennek során bemutatja, hogyan fejlődött ki a vallási hiedelmeken keresztül az erkölcs és a
természetjog, valamint általuk és a társadalmi gyakorlaton keresztül a pozitív jog. Ezt követően
arról szól, hogy a pozitív jog egymáshoz hasonlóan két fő nagy területre, anyagi és alaki jogra
osztódik, továbbá mindkettő közjogra és magánjogra, pontosabban közjogi és magánjogi
materiális és eljárásjogi köz- és magánjogra. A közjog további tagozódásaként jelenik meg az
alkotmányjog és a közigazgatási jog, míg a magánjog további tagozódásaként a személyiségi,
a dologi, az öröklési és a kötelmi jog. Mindegyik területre hathatnak közjogi elemek, sőt a
kötelmi jog területén ez a kölcsönhatás annyira erős, hogy vegyes szakjogként megjelenik a
kereskedelmi, illetve a gazdasági jog, míg a magánjogi elemek is erősen hatnak a közigazgatási
jogra és így a rendészeti közigazgatási jog mellett kialakult a szolgáltató közigazgatási jog.