Munkáshalál – Bronzkori réztermelők sírjai Kelet-Szerbiában

Absztrakt

A tanulmány kelet-szerbiai fémelőállító társadalmakat vizsgál, különös tekintettel a helyi rézelőállításban aktív egyének urnasírjaira. Amint azt a legújabb kutatások megmutatták, rézelőállító helyszínek és az azokhoz köthető urnatemetők jóval régebbiek (korai és középső bronzkor) a korábban feltételezettnél. A tanulmány a rézbányászat és -olvasztás kapcsán elemzi a nyersanyagkitermelés komplexitását, technológiai folyamatokat és szocioökonómiai vonatkozásaikat. Bár korábban a vagyon és a presztízs forrásaként azonosították, az új régészeti bizonyítékok fényében a réztermelés közvetlen hatása a vagyonosodásra és prosperitásra korlátozott és legalábbis vitatható. Réztermelésbe való kiterjedt bekapcsolódásuk ellenére a mai Kelet-Szerbia területén élő közösségekben minimális jelei látszanak a társadalmi hierarchiáknak vagy a vagyonfelhalmozásnak, mivel régészeti hagyatékuk közösségi temetkezési szokásokat és egalitariánus társadalmi struktúrákat tükröz. Ezzel ellentétben a szomszédos területeken gazdagon találunk fémtárgyakat, amelyek a szocioökonómiai folyamatokban az egyenlőtlenségek szerepére hívják fel a figyelmet.