Vol. 2009 (2009): Communicationes Archaeologicae Hungariae
Studies

Remarques sur le second äge du fer de la Transdanubie du Sud-Est

pdf (Magyar)
  • Miklós Szabó
DOI: https://doi.org/10.54640/CAH.2009.85

Published 2009-01-18

Keywords

  • közép és késő La Téne-sírleletek, La Téne-kronológia, észak-balkáni kapcsolatod, kelta arisztokrácia, scordiscus törzs territóriuma.

How to Cite

Szabó, M. (2009). Remarques sur le second äge du fer de la Transdanubie du Sud-Est. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 2009, 85–100. https://doi.org/10.54640/CAH.2009.85

Abstract

A ComArchHung 2008. évi számában Maráz Borbála fontos tanulmányt közölt a Délkelet-Dunántúl közép és késő La Тёпе-koráról. A szelektív bemutatás ellenére a kutatás számára egyértelmű nyereség a Pécs-Hőerőmű-lelőhelyen feltárt
temetőrészlet közzététele, minthogy az itt azonosított lelethorizont a Kárpát-medence északabbra fekvő területeinek kelta nekropoliszaiban mai ismereteink szerint nem fordul elő. A szerző három egymást követő, részben egymást átfedő periódusba sorolta a térség leleteit: a legkorábbiakat a LT C2/D-időszakba, ezt követi egy kevéssé artikulált LT Dcsoport, majd a LT D2/korai római horizont. Ez a felfogás végeredményben a magyar vaskorkutatás egyik alapproblémájára
vezethető vissza, nevezetesen Hunyady kronológiájára, amely nem ismeri a LTB2-Jazist, a közép LT-tárgytípusok élettartamát viszont a LT D kezdetéig hosszabbította meg. Az utóbbi alacsony dátumokat később Jan Filip időrendje megerősíteni látszott. A legújabb kutatások alapján az előbbiek ma már elfogadhatatlanok, vagyis Maráz eredményei felülvizsgálatot igényelnek. A tárgyalt legkorábbi délkelet-dunántúli leletek (Pécs-Vasas, Mágócs stb.) nem későbbiek a LT Cl-időszaknál, ami abszolút kronológiai szempontból a Kr.e. III. század második felének és a II. század első évtizedeinek felel meg. Ami a Pécs-Hőerőmű-temetö sírjait illeti, a legkorábbiak a LT C2/DI átmeneti fázisba, illetve a LT Dl-időszakba sorolhatók. Ez a délkelet-dunántúli horizont elsősorban szlovéniai és szerbiai sírleleteknek feleltethető meg. Az észak-balkáni kapcsolatot különösen jól szemléltetik a feszítőzablák, amelyek elterjedése a scordiscus törzsön belüli, a gall equites-hez hasonló arisztokráciára enged következtetni. Ezentúl az is feltehető, hogy legkésőbb a Kr.e. II. század 2. felétől a Dél-Dunántúl a scordiscus territórium része volt. Ebben az összefüggésben megkülönböztetett figyelmet érdemel a szárazd-regölyi kincsleletek problémaköre, különös tekintettel a Zidorvari oppidumban kiásott ezüstkincsre.

pdf (Magyar)