Képzelettermelés. Althusser újra elgondolva
DOI:
https://doi.org/10.64718/ciklus/2026-01-04Kulcsszavak:
termelés, kulturális termelés, képzelet, emancipáció, Althusser, SpinozaAbsztrakt
Ez az írás a kulturális termelés ökonomista elméletének redukcionizmusával Louis Althusser termelésfogalmát állítja szembe. Bemutatja, hogy Althusser a kulturális termelés sajátos voltát, a gazdasági termeléstől való különbségét állította, és ideológia-elméletében kidolgozta ennek fogalmi kereteit. Ugyanakkor a tanulmány tovább is gondolja Althusser elméletét annyiban, hogy nem fogadja el annak kultúraképét, amelyben kizárólag a tudomány emancipatorikus lehetősége állítható szembe az ideológiával. E továbbgondoláshoz Spinoza Althusser által elismert és felhasznált filozófiáját idézi meg, hogy bevezesse az emancipatorikus, azaz produktív és nem reproduktív képzelet elgondolásának lehetőségét.
Hivatkozások
Adorno, T., & Horkheimer, M. (2011 [1947]). Kultúripar. A tömegek becsapása. In Uők. A felvilágosodás dialektikája (pp. 153–208). Atlantisz.
Althusser, L. (1966). Matérialisme historique et matérialisme dialectique. Cahiers marxistes-léninistes, 11, 90–122.
Althusser, L. (1974). Éléments d’autocritique. Hachette.
Althusser, L. (1995). Sur la reproduction. Presses Universitaires de France.
Althusser, L. (2005 [1965]). Sur la dialectique matérialiste. In Pour Marx (pp. 161–224). La Découverte.
Althusser, L. (név nélkül) (2012 [1966]). Sur la révolution culturelle. Décalages, 1(1), Article 8.
Althusser, L. (2012). Cours sur Rousseau 1972, édition établie et présentée par Yves Vargas. Temps des cerises.
Althusser, L. (2018 [1965]). A Tőkétől Marx filozófiájáig. In Olvasni a tőkét (pp 17–85). Napvilág.
Althusser, L. (2022 [1966]). Comment définir la « culture »? Décalages: A Journal of Althusser Studies, 2(4), 425–428.
Althusser, L. (2023 [1970]). Ideológia és ideologikus államapparátusok. Cirka, 2023 február http://www.cirkart.hu/2023/02/15/ideologia-es-ideologiai-allamapparatusok/
Badiou, A. (2021 [1988]). Lét és esemény. L’Harmattan.
Balibar, É. (2005 [1985]). Spinoza et la politique. Presses Universitaires de France.
Benjamin, W. (1980 [1934]). Az alkotó mint termelő. In Uő., Angelus Novus (757–780). Magyar Helikon.
Buka V., Nagy K., & Szarvas M. (2022). Kultúra és Kapitalizmus. Fordulat, 30, 7–39.
Debord, G. (2022 [1967]). A spektákulum társadalma. Open Books.
Éber M. (2025). Ellenhegemónia-építés – Hogyan politizálnak Antonio Gramsci követői és kisajátítói? Napvilág.
Husserl, E. (1922 [1913]). Ideen zu einer reinen Phänomenologie und phänomenologischen Philosophie, I. Buch. Max Niemeyer.
Lukács, Gy. (2023 [1923]). Történelem és osztálytudat. Gondolat.
Marx, K. (1967 [1867]). A tőke I. (MEM 23). Kossuth.
Marx, K. (1984 [1939]). A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai I. (MEM 46/I). Kossuth Könyvkiadó.
Marx, K. & Friedrich, E. (1960 [1846/1932]). A német ideológia (MEM 3, 11–540). Kossuth.
Matheron, A. (1969). Individu et communauté chez Spinoza. Minuit.
Platón. (2006 [i. e. 360–355]). A szofista. Atlantisz.
Rancière, J. (1973). Sur la théorie de l’idéologie politique d’Althusser. L’homme et la société, 27, 31–61. https://doi.org/10.3406/homso.1973.1785
Rancière, J. (1987). Le Maître ignorant – Cing leçons sur l’émancipation intellectuelle. Fayard.
Rancière, J. (2011 [2008]). A felszabadult néző. Műcsarnok.
Spinoza, B. (1997 [1677]). Etika. Osiris.
Spinoza, B. (2002 [1670]). Teológiai-politikai tanulmány. Osiris.
Szarvas, M., Gagyi, Á., Buka, V., & Nagy, K. (2021). Kiút a művészet válságából? Café Bábel, 82, 36–45.
Tamás, G. M. (2021 [2006]). Igazság és osztály. In Uő., Antitézis (pp. 113–194). Kalligram.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
