Production of the Imaginary: Rethinking Althusser
DOI:
https://doi.org/10.64718/ciklus/2026-01-04Keywords:
production, cultural production, imagination, emancipation, Althusser, SpinozaAbstract
This text opposes Louis Althusser’s theory of production to the reductionism of the economist theory of cultural production. It demonstrates that Althusser asserted the difference between cultural and economic production and elaborated the conceptual framework of its specificity in his theory of ideology. At the same time, it rethinks the Althusserian theory because it does not affirm its view of culture, in which science is the only possibility for emancipation. It utilises the philosophy of Spinoza – profoundly affirmed and utilised by Althusser – to introduce the concept of the emancipatory imagination, which is productive and not reproductive.
References
Adorno, T., & Horkheimer, M. (2011 [1947]). Kultúripar. A tömegek becsapása. In Uők. A felvilágosodás dialektikája (pp. 153–208). Atlantisz.
Althusser, L. (1966). Matérialisme historique et matérialisme dialectique. Cahiers marxistes-léninistes, 11, 90–122.
Althusser, L. (1974). Éléments d’autocritique. Hachette.
Althusser, L. (1995). Sur la reproduction. Presses Universitaires de France.
Althusser, L. (2005 [1965]). Sur la dialectique matérialiste. In Pour Marx (pp. 161–224). La Découverte.
Althusser, L. (név nélkül) (2012 [1966]). Sur la révolution culturelle. Décalages, 1(1), Article 8.
Althusser, L. (2012). Cours sur Rousseau 1972, édition établie et présentée par Yves Vargas. Temps des cerises.
Althusser, L. (2018 [1965]). A Tőkétől Marx filozófiájáig. In Olvasni a tőkét (pp 17–85). Napvilág.
Althusser, L. (2022 [1966]). Comment définir la « culture »? Décalages: A Journal of Althusser Studies, 2(4), 425–428.
Althusser, L. (2023 [1970]). Ideológia és ideologikus államapparátusok. Cirka, 2023 február http://www.cirkart.hu/2023/02/15/ideologia-es-ideologiai-allamapparatusok/
Badiou, A. (2021 [1988]). Lét és esemény. L’Harmattan.
Balibar, É. (2005 [1985]). Spinoza et la politique. Presses Universitaires de France.
Benjamin, W. (1980 [1934]). Az alkotó mint termelő. In Uő., Angelus Novus (757–780). Magyar Helikon.
Buka V., Nagy K., & Szarvas M. (2022). Kultúra és Kapitalizmus. Fordulat, 30, 7–39.
Debord, G. (2022 [1967]). A spektákulum társadalma. Open Books.
Éber M. (2025). Ellenhegemónia-építés – Hogyan politizálnak Antonio Gramsci követői és kisajátítói? Napvilág.
Husserl, E. (1922 [1913]). Ideen zu einer reinen Phänomenologie und phänomenologischen Philosophie, I. Buch. Max Niemeyer.
Lukács, Gy. (2023 [1923]). Történelem és osztálytudat. Gondolat.
Marx, K. (1967 [1867]). A tőke I. (MEM 23). Kossuth.
Marx, K. (1984 [1939]). A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai I. (MEM 46/I). Kossuth Könyvkiadó.
Marx, K. & Friedrich, E. (1960 [1846/1932]). A német ideológia (MEM 3, 11–540). Kossuth.
Matheron, A. (1969). Individu et communauté chez Spinoza. Minuit.
Platón. (2006 [i. e. 360–355]). A szofista. Atlantisz.
Rancière, J. (1973). Sur la théorie de l’idéologie politique d’Althusser. L’homme et la société, 27, 31–61. https://doi.org/10.3406/homso.1973.1785
Rancière, J. (1987). Le Maître ignorant – Cing leçons sur l’émancipation intellectuelle. Fayard.
Rancière, J. (2011 [2008]). A felszabadult néző. Műcsarnok.
Spinoza, B. (1997 [1677]). Etika. Osiris.
Spinoza, B. (2002 [1670]). Teológiai-politikai tanulmány. Osiris.
Szarvas, M., Gagyi, Á., Buka, V., & Nagy, K. (2021). Kiút a művészet válságából? Café Bábel, 82, 36–45.
Tamás, G. M. (2021 [2006]). Igazság és osztály. In Uő., Antitézis (pp. 113–194). Kalligram.
Downloads
Published
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
