VÁROSOK, VÁROSODÁS ÉS VÁROSIASODÁS A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGON (1870)

Absztrakt

A történelmi Magyarország településállománya számos változást követően jutott el a kiegyezés kori állapotához. A városhálózat jogi és funkcionális differenciálódásával eltérő idősíkokban és térbeli kiterjedésben a várostörténet, a történeti településföldrajz, a történeti földrajz és a demográfia kutatói foglalkoztak elsősorban. A 19. század közepétől kibontakozó magyarországi modern urbanizáció első szakaszának (városrobbanás) komplex jellemzésével – az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás adatai alapján – azonban kevés tanulmány foglalkozott (KATUS 1979, KOVÁCS 1980.). Ezekben egyrészt nem történt meg a történelmi Magyarország egész területére – általában Horvát Szlavónország, a Katonai Határőrvidék vagy Erdély kimaradt – a feudális városállomány állapotrajzának bemutatása (pl. városodás mértéke stb.) és átalakulási folyamatának (pl. városiasodás viszonyszámai stb.) részletes elemzése, másrészt nem készült – a városi funkciók objektív súlyozásával – komplex városhierarchiai rangsor sem.