BUDAPEST SZAKRÁLIS TÉRSZERKEZETÉNEK JELLEMZŐI A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN
Absztrakt
Jelen tanulmányban, arra törekszem, hogy betekintést nyújtsak, abba a
folyamatba, amely Budapesten a demokratikus fordulatot követő évtizedekben
játszódott le a városi szakrális térben. A politikai irányítórendszer teljes
átalakulása, új szellemi és gazdasági, szolgáltatási funkciókat eredményezett,
amely a városi szakrális térre is jelentős hatást gyakorolt (CSAPÓ-LENNER 2015). A
szakrális tér, mint sajátos tértípus jelenik meg a munkában (NEMES-NAGY 2009).
A szocialista rendszer tényként tekintett az egyház társadalomformáló
szerepére, a lelkipásztorok emberek feletti hatalmára és befolyására (WEBER
2005) éppen ezért a politikai hatalom eszközként és nem autonóm közösségként
kezelte a felekezeteket, egyházakat. Jelen munkámban példaként a Hit
Gyülekezete, a Golgota Gyülekezet szakrális tereinek jellemzőit mutatom be. A
két közösség kiválasztását az indokolta elsősorban, hogy nagyon hasonló
folyamatokon mentek keresztül a rendszerváltozás után és térszerkezetük is
azonosságokat mutat. A többi általam, korábban vizsgált felekezet terei márrészben- publikálásra kerültek.