A PERFORÁLÓDÁSRA ADOTT REAKCIÓK ÉS STRATÉGIÁK A BARANYAI-HEGYHÁTON

Absztrakt

Magyarország vidéki térségeinek újrastrukturálódási folyamatai a 20. század
második felében vették kezdetüket a paraszti társadalom és a feudális
birtokstruktúrák felszámolásával, ami egybeesett az államszocializmus új
térideológiájával is (KAPOSI 2017; T. KOVÁCS 2001). A szocialista iparosítással
párhuzamosan megindult a magyarországi urbanizáció második hulláma,
melynek hatására a rurális terekben élő népesség jelentős része költözött a
városi terekbe jobban fizető, új munkahelyek reményében (BELUSZKY - SIKOS 1982;Z. KOVÁCS 2010). A népesség migrációs volumenét tovább erősítette a
mezőgazdaság átformálása a termelőszövetkezetek hálózatának kiépítésével,
valamint a mezőgazdaság korszerűsítésével, gépesítésével (T. KOVÁCS 2010). A
gazdaság struktúraváltásának hatása vidéken tehát a népesedési folyamatok
negatív fordulatát jelentette, ami ugyanakkor a rurális településhálózat belső
rendszerét is változásra késztette. Ez elsősorban a lokális falusi központok
kialakulását, valamint a szolgáltatások, munkahelyek és intézmények
centralizálódását jelentette (CSATÁRI 2004). Habár az államszocializmus éveiben
sokat fejlődtek a vidéki települések, elsősorban a fizikai infrastruktúra (áram,
vezetékes víz, köves, illetve aszfalttal burkolt bekötőutak stb.) területén, a rurális
terek belső dinamikája főként a munkahelyek térbeli átrendeződése miatt
jelentős mértékben átalakult. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számszerű
csökkenésével, valamint a településhálózat alsófokú központjainak
kialakulásával elindult a munkaerő napi ingázása a lakóhely és a munkahely
között, ami az egyéb szolgáltatások igénybevételének földrajzi sajátosságait is
megváltoztatta. A kereskedelem, a rekreáció, a hivatali ügyintézés, oktatás és
egészségügyi alapellátás – ha nem is teljeskörűen, de jelentős arányban – az
alsófokú központokban koncentrálódott, ami hosszú távon a falvakban működő
szolgáltatások fenntarthatatlanságát eredményezte (ANDORKA 1979; TÓTH –
DÖVÉNYI - MOSOLYGÓ 1975).