RENDHAGYÓ DEZURBANIZÁCIÓ? KÜLFÖLDI BEKÖLTÖZŐK HE-LYE ÉS SZEREPE A BARANYAI-HEGYHÁTON

Absztrakt

Magyarország vidéki tereinek újrastrukturálódási folyamatai rendkívül változatos és differenciált földrajzi tértípust alakítottak ki (Csurgó - Kovách - Megyesi 2018). Az átalakulás egyik markáns jelensége az itt élő népesség státusz- és habitusváltása, mely során a korábban közösség-jellegű falvak társadalmakká fejlődnek, melynek következtében egy sajátos, multilaterális társadalmi térstruktúra alakul ki. A mezőgazdasági termelés jelentőségének csökkenése, ezzel párhuzamosan a modernizáció és poszt-modern átmenet hatására városi központokban centralizálódó munkahelyek egy korábban a vidéki terekben nem tapasztalt mobilitási kényszert állítanak a vidéki lakosság elé, melynek eltérően képesek megfelelni, ennek következtében egy fragmentált társadalmi térszerkezet alakulhat ki ezeken a lakóhelyeken (Bihari - Kovács 2011; Kovách 2012; T. Kovács 2001).