TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK A KÖZTÉREN – A BUDAPESTI SZABADSÁG TÉR PÉLDÁJA

Absztrakt

Napjainkban egyre nagyobb érdeklődés övezi a köztereket, illetve a hozzájuk kapcsolódó térbeli-társadalmi folyamatokat. Ennek nem csak az az oka, hogy számos fejlesztés célozta a közterek fejlesztését, megújítását, hanem az is, hogy a társadalom mindennapi életének kulcsfontosságú helyszíneiről van szó. Ehhez kapcsolódóan több tanulmány foglalkozott a térhasználat és térbeli kirekesztés (Boros 2007, Udvarhelyi 2014, Jámbor–Vedrédi 2016), a köz- és magántér közötti határok (Hegedűs 2009) a szimbolikus jelentések, a közterek elnevezései, átnevezései (Erőss 2016, 2017) és (át)értelmezései (Erőss–Michalkó–Galambos 2016), a közterek felújításának és a sokszor ehhez kapcsolódó funkcióváltásának (Vedrédi 2014/a, 2014/b) vagy a köztér és a közélet kapcsolatának (Tóth –Nagy 2016) kérdéseivel.

A tanulmány célja, hogy bemutassa, hogyan jelennek meg a társadalmi konfliktusok egy konkrét tér, a budapesti Szabadság tér esetében. Ahogy azt a tanulmányban is bemutatom, a mintaterületként választott tér kiváló példát jelent a versengő ideológiák és értelmezések köztéri megjelenésére és konfliktusára. A témaválasztást az indokolja, hogy Magyarországon több olyan fordulat is történt az elmúlt évtizedekben, amelyekhez kapcsolódóan közterek, köztéri emlékművek átértelmezése, átalakítása is végbement. Ezek közül a legjelentősebb az 1989-90-es rendszerváltás volt, de a kormányváltások is több esetben fordulatot jelentettek, különösen a 2010-es, amelyet követően a közterekkel kapcsolatos fejlesztések, átnevezések, vagy szabályozások gyakran kerültek a társadalmi és szakmai viták középpontjába. E tanulmánynak természetesen nem célja, hogy a politikai vitákban állást foglaljon, csupán a bemutatni, illetve az elméletek alapján értelmezni kívánom őket.