A MAROSSZÖG APRÓFALVAI

Absztrakt

Az aprófalvak kutatása, társadalmi-gazdasági sajátosságaik, valamint térszerkezeti helyük változásának bemutatása alapvető fontosságú, mindazok ellenére, hogy a 2011-es népszámlálás adatai szerint hazánk népességéből mindössze 292 827-en (2,95%) élnek a településállomány több mint 1/3-át kitevő, ötszáz fő alatti népességszámú településeken (Balogh 2014). Az aprófalvak társadalmi-gazdasági változásokkal szemben való ellenálló képessége kicsi. Ebben szerepet játszik a település mérete és korstruktúrájának felborulása mellett az alapvető gazdasági funkciók megbomlása és az ott élő lakosság elszegényedése, identitásvesztése is. A demográfiai folyamatok következtében az aprófalvak további funkcióvesztésének, elnéptelenedésének, illetve a népesség kicserélődésének veszélye egyre inkább realitássá válik. Az országhatár menti fekvés a problémákat egyrészt megnöveli, másrészt más kontextusba helyezi, azaz e települések térpályái egyre inkább csak a határon túli területek bevonásával értelmezhetők. A Marosszög olyan terület, amely a településföldrajzi szakirodalomban nem az aprófalvak dominanciájáról ismert (pedig napjainkra a települések egyharmada ide tartozik), azonban e régió települései három ország határ menti perifériájára kerültek és sajátos fejlődési utat jártak be az elmúlt évszázadban. A mezorégióban a települési szintű társadalmi átrétegződés mélyreható jelenségeinek több, szignifikáns jegye is vizsgálható. Tanulmányomban a Marosszög aprófalvainak kialakulását, fejlődését és 21. század eleji állapotát mutatom be országok szerinti differenciálódással.