ADALÉKOK VIDÉKI TELEPÜLÉSEINK BARNAMEZŐS TERÜLETEINEK TURISZTIKAI FUNKCIÓVÁLTÁSA KAPCSÁN

Absztrakt

A XX. század második felétől mind hazánkban, mind nemzetközi viszonylatban a
gyakran környezeti kockázati tényezőkkel terhelt, hátrahagyott, jellemzően ipari területek
vagy objektumok fokozott mértékben jelentek meg a földrajzi térben. Ennek
következtében számos rurális és urbánus térségnek, településnek be kell emelni a
barnamezős területek megoldására vonatkozó törekvéseket a különböző fejlesztési,
operatív programokba, valamint az integrált városfejlesztési stratégiákba, így
területfejlesztési prioritásként kell kezelni a barnamezős területek megújulásait
A vizsgált terek megújulási lehetőségei között pedig meg kell említeni az adott terület
funkcióváltását, mely akár a revitalizációs folyamatok mozgatórugója is lehet
(BABIDORICS 2007, CSAPÓ – BALOGH 2012, FERBER – GRIMSKI 2002, 2006). A turizmus,
területfejlesztő hatása révén, a területeket új funkcióval ruházhatja fel, új rekreációs,
szabadidő-eltöltési zónák jöhetnek létre (AUBERT 2011, MICHALKÓ – RÁTZ 2009). A
barnamezős területek turisztikai funkcióváltásai számos kedvező hozadéka között talán a
legjelentősebb, hogy a sikeres revitalizációs program képes az adott teret visszavezetni a
település szövetébe, a természetes területi körforgásába (BARTA 2004). A turisztikai céllal
vezérelt településrész revitalizációs programok segíthetik egy ésszerűbb területhasználat
kialakítását, elősegítve a térstruktúra átszervezését (GYŐRI 2006, BICZÓ 2013, TRÓCSÁNYI
– PIRISI 2012).