NÉHÁNY GONDOLAT A TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI VIZSGÁLATOKHOZ

Absztrakt

Az NyME TTK Társadalomföldrajz Tanszékén egy 2001-2004 között tartó OTKA ku­ta­tás keretében került felmérésre 81 magyar város településmorfológiai-városföldrajzi sa­játossága. A kutatások arra az elméletre és metodikára épültek, hogy a települések funk­cionális morfológiája alapvetően a beépítés, a népesség elhelyezkedése és struk­tú­rá­ja, valamint a különböző központi és helyi funkciók településen belüli el­he­lyez­ke­dé­sé­től függ és alakul ki. A vizsgálat eredményeit Csapó Tamás foglalta össze a magyar vá­rosok településmorfológiáját bemutató könyvében (Csapó T. 2005a). Tíz év el­tel­té­vel a dunántúli megyei jogú városok esetében a kutatás megismétlésére került sor ugyan­azzal a módszerrel: a beépítés és a terület felhasználás helyszíni felmérésével. Az így kapott eredmények nemcsak egy adott időpillanatban mutatják a vizsgált városok te­lepülésmorfológiáját, hanem alkalmasak arra is, hogy elemzésre kerüljenek az ez­red­for­duló óta eltelt évtized folyamatai és változásai is. A folyamat láttatása pedig azért fon­tos, mert a települések változása a mai képükben összegződik. Ezért – kibővítve a tíz éves időkeretet – indokoltnak látszik, hogy a városok fejlődésének elemzését tör­té­ne­ti távlatokba helyezzük és ez a fejlődéstörténeti vázlat vezesse be a vizsgált városok funk­cionális morfológiai szintézisét.

Jelen tanulmányban a településföldrajzi vizsgálatok történeti földrajzi meg­a­la­po­zá­sa­kor felmerülő kérdések közül háromra keressük a választ.

– Hol a helye a történeti földrajzi kutatásokban a várostörténetnek?

– Mi a történeti településföldrajz feladata és módszere?

– Milyen szempontok alapján kísérelhető meg típusalkotás a vizsgált dunántúli vá­ro­sok történeti fejlődésében?