Budapest térszerkezetéről

Absztrakt

A cikk alapvető célja az, hogy a most elfogadott Budapest Új Stratégiai Koncepció
elemzési és jövıbeli kitekintése alapján, a térszerkezetrıl írjon. Közel 30 éve nem készült
részletes területi, komplex helyzetelemzés a fıváros teljes területére vonatkozóan.
A 2003-ban elfogadott Koncepció még a 2001. évi népszámlálási adatok városrendezési
szintő feldolgozása nélkül készült el. A koncepció jelen megalapozása önmagában
és a 2003-ban elfogadott Koncepcióhoz képest újat jelent abban, hogy városrendezési
körzetek szintjén képes kiszolgálni az ágazati tervezést, és nemcsak elıreszámítás
készült, hanem városrendezési körzetek szintjén kerültek az adatok összevetésre a
tény vagy jövıbeli építmény állománnyal, ami szakmailag igen elıremutató.
A korábbi koncepcióhoz képest lényegi globális változást jelent az, hogy az Unió
tagállama lettünk, és 2007-tıl a szabad áramlási tér részei vagyunk. Ezek a tényezık
nagymértékben felerısítették a globális piaci áramlatokban betöltött átviteli szerepünket.
Azzal, hogy az európai gazdasági térhez kapcsolódtunk, több irányú érdekegyeztetés
helyévé is váltunk. Az ország más részeihez viszonyítva, itt kiélezettebb a
rendezési kérdésekben az alku pozíció, ezért itt olyan referencia térrıl beszélhetünk,
ahol folyamatosan próbára van téve a hazai és a nemzetközi elvárásnak való megfelelés.
Itt az ismeretek és tapasztalatok átadása gyors. Kiemelt érdeklıdés kíséri a beavatkozásokat,
a társadalmi megvalósíthatóság során kritikus az, hogy az ott élı lakosság
miként reagál, mennyiben és miben lesz partner. E folyamatok hatással vannak a történelmi
szerkezetre, a természet földrajzi determináltságra.
A 2012. év elején elfogadott Új Stratégiai koncepciónak az volt az átfogó törekvése,
hogy a meglévı térszerkezetet és a jelen tevékenységi-mőködési pontjait áramlásokkal
kapcsolja össze. A fenntartható fejlıdés alapelvét követve, olyan távlati célokat
gondolt végig, amelyek fókuszában a jobb életminıség áll.