Érv a vidék iparosítása mellett? Helyi iparűzési adóbevételek a hazai városokban

Absztrakt

A magyarországi települések, illetve városok gazdaságát (az állomány egészére vagy egy részére kiterjedően) különböző megközelítésekben vizsgálták az elmúlt évtizedekben. Akadtak köztük településföldrajzi elemzések, amelyek a települési szférák, illetve a településhierarchia szemszögéből foglalkoztak a kérdéskörrel (Beluszky – Sikos T. 2020; Kovács et al. 2021; Pirisi 2009). A gazdaságföldrajz irányából közelítő szerzők a települések gazdasági súlyát/fejlettségét helyezték középpontba (Csomós 2013; Molnár et al. 2018, 2023; Nagy E. – Nagy G. 2008). A településföldrajz és a gazdaságföldrajz metszetébe helyezhetők a foglalkoztatási központokra és vonzáskörzeteikre fókuszáló kutatások (Pénzes et al. 2014; Pirisi et al. 2016). A regionális tudomány számos mainstream-koncepciója – köztük a versenyképesség (Egedy 2012; Lengyel–Rechnitzer 2000; Nemes Nagy 2004), az innovációs képesség (Alpek B. – Oláh 2021; Rechnitzer et al. 2004; Rechnitzer et al. 2014) és a reziliencia (Nagy et al. 2022; Sebestyénné et al. 2020) – ugyancsak megjelent a gazdasági szempontú település- és városhálózati kutatásokban.