Egy aprófaluvá vált tanyaközség történetének főbb szakaszai a közigazgatási önállóságtól napjainkig (Örménykúti esettanulmány)

Absztrakt

A tanyák kialakulásáról, a tanyás térségek helyzetéről és azok társadalmát sújtó
problémákról ugyan számos munka született az elmúlt évtizedekben (BECSEI
1983, BELUSZKY 1968, CSATÁRI 2004, ERDEI 1976, KRÚDY 1931, LETTRICH 1968, NAGY –
ET. AL. 2016, SIMKÓ 1909, SZABÓI 1929), de kifejezetten a tanyák működési keretéül
szolgáló tanyaközségek belső folyamatairól már kevesebb kutatás jelent meg
annak ellenére, hogy a magyar vidék speciális elemét alkotják (BAJMÓCY 2001,
BENISCH 1939,BELÉNYI 1995,DURÓ 2000,ORBÁN 1980). Ezek a jellemzően 20. század
során a mezővárosaink egykori határából leginkább felülről vezérelt módon
kialakított települések nem tekinthetők homogén csoportnak, társadalmigazdasági folyamataikat és perspektíváikat tekintve rendkívül differenciált
képet alkotnak: megtalálhatók közöttük dinamikusan növekvő (elsősorban a
nagyvárosok vonzáskörzetében lévő), valamint periférikus helyzetű,
halmozottan hátrányos települések egyaránt.