Mi befolyásolja a vásárlói preferenciákat? - Empirikus kutatás négy hazai nagyváros négy lakótelepén

Absztrakt

A hazai lakótelepek kutatása a rendszerváltást követően itthon is a városföldrajz
kurrens témái közé emelkedett az 1990-es években (KOVÁCS et al. 1996; IVÁN
1996; DOUGLAS 1997), majd a korai városrehabilitációs programok adtak
lendületet és részben új megközelítést a kutatásnak (ENYEDI 1998; EGEDY2000/a;
2000/b; 2001; HAMILTON et al. 2005). Ezt követően a témát - átmenetileg -
háttérbe szorították új folyamatok (szuburbanizáció, lakóparkok stb.), de a Panel
Program eredményeinek kimutatása (SZABÓ et al, 2019; 2020) jelezték az
érdeklődés újbóli élénkülését. Eközben a lakótelep problematika új
megközelítésű vizsgálatában is születtek új eredmények (HESS et al; 2018; 2019)
például a Baltikum városaira, vagy a posztszovjet térségre (KAHRIG et al. 2010).
A lakótelepek eltérő fejlődési pályái a 2010-es évtizedtől kerültek a kutatás
homlokterébe (KOVÁCS ET AL., 2012), a megközelítésünk egyik pillérét épp erre
építettük. Ugyanakkor, míg a fenti tanulmány és mások (lásd pl. MARCZINCAK et al.
2015) a társadalmi indikátorok alakulására fókuszáltak, mi a lakáspiac
változásaira alapoztuk megállapításainkat.