MOZAIKOK A VÁROSI SZAKRÁLIS TÉR ÉRTELMEZÉSÉHEZ

Absztrakt

A rendszerváltozás történelmi atmoszférája, a szocialista ideológia béklyóiból való kiszabadulás megteremtette a lehetőséget az alkotmányos alapértékek, a véleménynyilvánítás és a vallások befolyástól mentes, szabad gyakorlására. Az Állami Egyházügyi Hivatal a 1989. évi 14. tvr. rendelkezéseinek megfelelően jogutód nélkül megszüntetésre került. Ezzel a lépéssel az egyház és a vallásgyakorlás felett megszűnt a szoros állami kontroll, az egyház és az állam működése párhuzamos pályán haladhatott tovább. Az elkülönülés mellett fontos volt a „közös dolgok rendezése”; ennek eredményeként megszületett az 1991. évi XXXII. tv. a volt egyházi ingatlanok tulajdonának rendezéséről. Ezzel a lépéssel vette kezdetét egy átfogó jóvátételi folyamat; számos korábbi állami – az egyes szakminisztériumok irányítása alatt működő – intézmény kiköltöztetésével jelentős funkcióváltások következtek be a posztszocialista városi terekben. A doktori kutatásom célja Budapest szakrális tereinek vizsgálata, jelen szövegben azonban még a szakrális tér fogalmi és tartalmi értelmezése a hangsúlyos s nem a fővárosi képet bemutató, értelmező empirikus karakter.