KÍSÉRLET A CIGÁNYSÁG DEMOGRÁFIAI SÚLYÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA A TÖRTÉNELMI VAS MEGYE MIKROTÁJAIN

Absztrakt

„Ki a cigány?” – teszi fel a kérdést Ladányi János és Szelényi Iván ismert tanulmányuk címében. A 70-es évektől a hazai szociológia, demográfia és társadalomföldrajz egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a romakutatásokra. Először főként a cigányság lélekszámának, területi elhelyezkedésének definiálására került a fókuszpontba, ezt némi késéssel – mintegy utólagosan pótolva a hiányt – követték azon munkák, melyek a népcsoporthoz tartozók megszámlálását megelőzően fontosnak érezték meghatározni azon ismérveket, melyek alapján eldönthetjük, kiket sorolhatunk vagy kik sorolják magukat ezen etnikumhoz; milyen társadalmi jellemzőkkel, identitással, illetve kilátásokkal bír a hazai népesség idetartozó része. Az utóbbi években pedig mind inkább előtérbe kerülnek a cigányok munkaerőpiaci, egészségi, szociális, oktatási stb. helyzetét taglaló kutatások. A szakmai hangsúlyeltolódások a felsorolt kérdések egyikének a létjogosultságát sem kérdőjelezik meg: az oktatási szegregáció kutatása vagy a roma attitűdvizsgálatok lefolytatása mellett változatlanul nagy jelentősége van annak, hogy a cigányok mennyien vannak, a népességnek az ország különböző tájain mekkora hányadát alkotják, és milyen változások alakították/alakítják a mai állapotot.