ADALÉKOK A MISKOLCI SZUBURBIA LEHATÁROLÁSÁHOZ

Absztrakt

A magyarországi szuburbanizációhoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági változások egzakt mérését, a folyamat horizontális és vertikális terjedését reprezentáló egyes elemek jelentőségét tekintve, még nincs konszenzus a hazai társadalomtudományok között. Mindazok ellenére sem, hogy az általános sajátosságokat a geográfusok (Enyedi. 1988, Tímár 1999, Tóth 1988) feltárták, mind demográfiai (Dövényi 2007, Bajmócy 2006, Csanádi – Csizmady 2002, Tóth 2008), mind szociálgeográfiai (Berényi 1992, 2003, Cséfalvay 2008), mind gazdasági és infrastrukturális szegmensek alapján (Dövényi– Kovács 1999, Gulyás 2009, Hardi 2012).

Más prioritások mentén haladva, a szociológusok az urbánus társadalmi csoportok városon belül zajló, ill. a rurális terekhez kapcsolódó mozgásfolyamatainak eredőjéről, motiváltságáról és irányáról szintén jelentős szuburbanizációs kapcsolatrendszereket elemeztek és tártak fel (Konrád – Szelényi 2000, Andorka 2003, Ferge 2002). A szuburbanizáció folyamatában részt vevő egyének és csoportok megítélése és befogadása szinte minden kutatónál eltérő, ezért fogalmára sokféle és összetett magyarázatok születtek (Kocsis 2000). A kutatók egy csoportja kizárja az alacsony társadalmi státuszú csoportokat a szuburbanizációból (Németh 2011, Hardi 2012). Az alacsony társadalmi státuszú csoportok megítélésének bizonytalanságát fokozza, hogy migrációjuk gyakran túllépi a hazai nagyvárosok körül kialakult agglomerációkat – mint tényleges települési téregységeket –, melyek azonban nem fedik le a szuburbiákat, attól pozitív vagy negatív irányban eltérnek.

Az elmúlt években, a kutatásokban új dimenzióként jelent meg a szuburbanizáció egy sajátos mozgásjelenségének értelmezése: a nagyvárosok közigazgatási határain belüli migráció (Bajmócy 2015, Kókai 2006, Cséfalvay 2008, Kristóf 2015), amely vitathatatlanul szegregációt eredményez ennek a társadalmi megítélés szerinti pozitív (lakóparkok), ill. negatív (gettók) megjelenési formáival egyaránt (Ladányi - Szelényi 1997, Perczel 2003). Mindezek hatással vannak a szuburbanizáció „erejének” megítélésére, valamint a nagyvárosaink körül kialakult szuburbiák lehatárolására. Tanulmányunkban az utóbbi témakörhöz kapcsolódóan mutatunk be néhány lehetséges alternatívát a miskolci szuburbia tekintetében.