AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK ÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS EGYES ÖSSZEFÜGGÉSEI NÉHÁNY KISVÁROS PÉLDÁJÁN
Absztrakt
Magyarországon a 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozással a korábbi hazai forrásból finanszírozott fejlesztések után lehetőség nyílt az uniós támogatásokra, nagyobb mértékű és számú beruházások megvalósítására. Az elkészített és az elfogadtatott stratégiák prioritásai a két tervezési időszakon (2004-2006 és 2007-2013) belül az egyes pályázati lehetőségek különböző ágazati és regionális operatív programokhoz kerültek.
Magyarországon az uniós fejlesztési beruházások hatásainak vizsgálatát minden érintett szakterület esetében célszerű vizsgálni, mivel ezeknek a befektetéseknek az alátámasztottsága, hatékonysága, hasznosulása az ilyen kutatások eredménye alapján mérhető. Azonban a szakpolitikai programok elemzéseiben megkülönböztethetők közvetett és közvetlen, valamint szándékolt és nem szándékolt hatások (pl. gazdasági) (Fertő - Varga 2015).
Az egészségturizmus mellett érdemes kiemelni az egészségügy hatásvizsgálatait is, hiszen ezek a tématerületek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ugyanis a különféle társadalmi-gazdasági, politikai és kulturális tényezők kölcsönhatásából alakulnak ki az egészségi állapot és az egészségügy különböző dimenziói, tehát az egészségturizmus is (Pál 2002, Pál – Boros 2013, Pál – Uzzoli 2013). Napjainkban, míg az egészségügyi fejlesztési irányokat a Semmelweis Terv határozza meg utalva az egészségipari kitörési pontokra is (Semmelweis Terv 2011), addig az egészségturizmusban az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia mutatja a potenciális célkitűzéseket, mindkettő szorosan kapcsolódva a Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez. Mind az egészségügyben, mind az egészségturizmusban megtalálhatóak azok a fejlesztési lehetőségek, amelyek prioritásába ezek a fejlesztési irányok beilleszthetőek, azonban nem tekinthetők a támogatások rendes formáinak, Gazdaságfejlesztési Operatív Program (Balogh 2015).
Az egészségturizmus települések életére gyakorolt befolyásának történeti áttekintése során szükséges figyelembe venni a korábbi fejlesztési stratégiák által kiváltott hatásokat, mivel az egészségturizmusban végrehajtott fejlesztések egymásra épülnek. A Széchenyi-terv által 2001-2002-ben megvalósított fürdő- és szálláshely fejlesztések vizsgálatai megfelelően tükrözik a magyarországi egészségturizmus kínálatának fejlesztését (Michalkó – Rácz 2011). Ezek a kezdeti fejlesztési lehetőségek alapját jelentették az elmúlt 15 év célkitűzéseinek.
Az egészségturisztikai fejlesztések jelentős területi differenciáltságot mutatnak az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégiában meghatározott gyógytényezővel rendelkező települések között, hiszen ezek lehetőségeit a térbeli elhelyezkedésük, meglévő természeti erőforrásaik és nem utolsó sorban az uniós források is befolyásolhatják (Kincses 2010). A településfejlesztés hatása nagymértékben függ a fejlesztések számától, nagyságától és kihasználtságától is. A települések turizmusa, valamint a jövedelemtermelő és népességmegtartó képessége között szoros kapcsolat van, azonban a kedvező társadalmi-gazdasági folyamatok a versenyképes, turizmusban mélyebben érintett településeken váltják ki hatásukat. Azt is célszerű kiemelni, hogy egy-egy település életében az egyszeri beruházás hatása a felfutási időszak után jelentősen csökkenhet (Michalkó– Rácz 2011).
Ezek alapján a kutatásunk alapkérdése, hogy mely települések rendelkeznek jelentős uniós (egészség) turisztikai beruházással, illetve milyen hatással lehetnek ezek a településfejlesztésre? Továbbá létezik-e bármilyen jellegű összefüggés a különböző ágazati beruházások (egészségügyi-, gazdaság-, turisztikai-, településfejlesztés) között? A kérdések megválaszolásánál csupán a 10 ezer fő alatti turisztikai jelentőségű településeket vettük figyelembe a települések egyéb gazdasági szerepének dominanciája torzító hatásának elkerülése érdekében.
