EGY FÖLDTANI KUTATÁS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI EREDMÉNYE: KITÖRŐ SIKER
FÜLÖP JÓZSEF (1927-1994) GEOLÓGUS, AKADɬMIKUS, BÜK VÁROS POSZTUMUSZ DÍSZPOLGÁRA
Absztrakt
Fülöp József az egyik megtestesítője volt annak a geológusnak, akinek eredményeit a természetföldrajz, mint rokon tudomány, legfőképpen a geológiai középkor egyik szakasza (kréta) felszínfejlődésének rekonstruálásakor fel tud használni. Fülöp eredményei a településföldrajzi folyamatokat is determinálták, hiszen munkássága például Bük esetében alapvetően meghatározta a helyi társadalom fejlődésének irányát. Tevékenysége tehát a településföldrajzi kutatásokat is támogatta.
Ismerve és elfogadva azt a tudományrendszertani felfogást, hogy a földrajz egyidejűleg természet- és társadalomtudomány (Tóth J. 2002, p. 19), vállalkozunk arra, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem Társadalomföldrajz Tanszéke által 2012-ben elindított, kifejezetten a társadalomföldrajz egyik résztudománya, a településföldrajz művelőinek szakmai folyóiratában, a Településföldrajzi Tanulmányokban egy geológusról, nevezetesen néhai Fülöp Józsefről emlékezzünk meg. Mindezt több okból tesszük.
Egyrészt a településföldrajzot „a településekkel, azok kialakulásával, fejlődésével, a települést alkotó egyes alrendszerek bizonyos tulajdonságaival, valamint a települések horizontális és vertikális térbeli kapcsolatrendszereivel foglalkozó tudományág”-nak tekintjük (Pirisi G. – Trócsányi A. 2010). A településföldrajz egyik fő vizsgálati célja genetikai jellegű, vagyis azt teszi megismerés tárgyává, hogy milyen tényezők hozták létre, emelték ki a településhálózat egyes elemeit, azaz a településeket. Cholnoky Jenő által bevezetett helyi-, illetve helyzeti energia fogalompár is megerősíti a földrajz kettős jellegét, Janus-arcúságát, hiszen a településképző és –formáló erőket két csoportra osztja: az abszolút földrajzi helyzetből származó helyi és a relatív helyzetből származó helyzeti energiákra. Tekintettel arra, hogy az előbbi elsősorban a természeti, az utóbbi pedig társadalmi meghatározottságú, egy település fejlődésének minél teljesebb igényű bemutatásához mindkét szempont egyformán fontos, különösen akkor, ha a szinergiahatásban a természeti tényezők (pl. ásványkincsek) a meghatározók.
