A HAZAI NAGYVÁROSOK LAKOTT TERÜLETÉNEK GEOINFORMATIKAI MINŐSÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE

Absztrakt

A település-definíciók sokfélék, azonban többnyire megegyeznek abban, hogy a te­le­pü­lés térbeli társadalmi képződmény. Mendöl Tibor (1963) megfogalmazása szerint a te­lepülés egy embercsoportnak, az em­ber­cso­port lakó- és munkahelyének térbeli együt­tese. A település magába foglalja az ott élő em­berek lakóépületeit (hajlékait), a kü­lönböző jellegű és méretű munkahelyegységeit és ezek térbeli összetartozását biz­to­sí­tó út- és térhálózatot. Tóth József 1979-es de­fi­ní­ciója szerint: „a települést egy adott föld­rajzi környezetben, annak elemeivel intenzív köl­csönhatásban élő gazdasági, tár­sa­dal­mi és műszaki struktúrák rendszereként ér­tel­mez­zük.”

A fent ismertetett definíciók mindegyike megegyezik tehát abban, hogy a kü­lön­bö­ző funkcióval ellátott építmények és közterületek fontos részét képezik a településnek. Ez­ek azok a térben egyértelműen lehatárolható, „kézzel fogható” képződmények, amely­eket kartográfiai, vagy geoinformatikai módszerekkel ábrázolni lehet (Csapó T. 2005, Jakobi Á. 2004; Nagyváradi, L. 2000; Pirisi, G. – Stefán, K. – Trócsányi, A. 2008; Pirkhoffer E. – Czigány Sz. – Geresdi I. 2008; Ronczyk, L. – Wilhelm, Z. 2006; Sze­bé­nyi A. 2007, Tózsa I. 2001). Mivel a vizsgálatom célja nem csak ezen objektumok tér­be­li ábrázolása, hanem jelenlétüknek, vagy közelségüknek a lakosságra gyakorolt ha­tá­sá­nak felmérése, ezért megfelelő pontrendszert kellett kialakítani minden egyes ob­jek­tum­típushoz. Az objektív pontrendszer alapját egy 2006-ban, 2009-ben és 2011-ben el­végzett kérdőíves felméréssorozat teremtette meg.

Véleményem szerint sok tényező van, ami egy településen belül is je­len­tős meg­í­té­lés­beli különbségeket eredményez az ott lakó népesség szempontjából. Ez­ek a te­le­pü­lés egyes részeit vonzóvá teszik a lakók számára, míg másokat hátrányos szín­ben tün­tet­nek fel (Berki, M. – Csapó, J. 2006; Dövényi, Z. – Kovács, Z. 2006; Elekes T. 2008).

A „Geoinformatikai vizsgálatok Pécsett” című könyvemben már bemutattam egy olyan vizsgálatot, amely során Idrisi térinformatikai programmal összegeztem a Pécs város fejlődésére ható természeti és társadalmi hatásokat (Gyenizse P. 2009). Ez a vizs­gálat azonban nem zárult le egy nagyváros vizsgálatával, hanem újabb adat­gyűj­tés­be kezdtem Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Nyíregyházán, Győrben, Kecs­ke­mé­ten és Székesfehérváron is. A következőkben ennek a felmérésnek az első ered­mé­nye­it mutatom be. Összevetem, hogy milyen megítélésbeli különbségek vannak a vizs­gált vi­déki nagyvárosok társadalmában a korában kiválasztott tényezőkre vonatkozóan.