TOKAJ TÁJENERGIÁI (A VÁROS HELYI ÉS HELYZETI ENERGIÁI, 895-19. SZÁZAD VÉGE)

Absztrakt

A Kárpát-medence gazdasági térszerkezetében erővonalak, erőterek és
erőközpontok alakultak ki. A gazdasági erővonal-típusok közül a legismertebb a
vásárhely-vonal, amely a síksági és a domb-(hegy-)vidéki tájakat, eltérő
termelés-jellegű területeket választ el. A gazdasági tájhatárok nem élesek, a
vásárhely-vonal inkább olyan területsáv (= vásáröv), amely átmeneti jellegű és
összekapcsolja az érintkező, különböző struktúrájú területeket. történeti
földrajzi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a kárpáti medencerendszer és a
hegységkeret határán a vásárvonal már a középkorban is a nagyobb gazdasági
aktivitás zónája volt. A Kárpát-medencében három nagy és több kisebb
vásárvonal-rendszer található. A vásáröv legenergikusabb pontjain, a
hegységkeret felől érkező folyók völgynyílásaiban erőközpontok (=
vásárvárosok) fejlődnek ki és válnak a gazdasági élet növekedési-innovációs
pólusaivá.