Négy változat a Nausikaa-témára

Absztrakt

Tanulmányomban Nausikaa mítoszának négy feldolgozását mutatom be, egy archetipikus érvényű téma négy variációját. A négy változat Homéros Odysseiája, a Nausikaa-festő müncheni vázája, Goethe Nausikaa című töredéke, valamint Kodály Zoltán Bálint Aranka versére írt dala. A négy egyenrangúnak tekintett változat összehasonlítása révén azt vizsgálom, hogyan alakítja a mű a mítoszt. Az eposzban elsőként találkozunk Nausikaa alakjában a „stille Liebe” archetipikus történetével. A Nausikaa-festő vázaképén a kapcsolat reménytelenségét Athéna jelenléte egyértelműsíti. A Goethe-tervezet tragédia, amelyben a lány a halált választja. A Bálint-Kodály-dalban az teremt feszültséget, hogy Nausikaa továbbél a lezárhatatlanság-befejezhetetlenség érzésével. Az eposz és a dráma különbsége kell hozzá, hogy Nausikaa története tragédiával végződjön. A dráma és a dal különbsége kell hozzá, hogy Nausikaa benső, lírai hangját halljuk megszólalni. A szöveg és a kép különbsége kell hozzá, hogy Athéna jelenléte a történet megjelenítésében ilyen nagy hangsúlyt kapjon.