Jog/tudomány
DOI:
https://doi.org/10.59558/jesz.2024.4.135Kulcsszavak:
jogtudomány, természettudomány, jog mint mesterség, ítélőerő, második természet, kritikai racionalizmus, narrativitásAbsztrakt
Minthogy a tudományosság mintáját és mércéjét az egzakt tudományok – kitüntetetten a
természettudományok – kínálják, a jogtudomány védekező pozícióba szorul. A jogtudomány
mint gyakorlati, cselekvésre irányuló tudás, dogmatikai természettel bír. Ez azt jelenti, hogy
egyedi esetek által felvetett kérdéseket kell megválaszolni, azonban ez nem lehetséges
bizonyossággal: megállapításait nem tudásként, hanem (igazolt) vélekedésként tudja
megfogalmazni. A tanulmány vizsgálat alá veszi egyfelől a jog-, másfelől a
természettudományok karakterét a jog mint mesterség, az ítélőerő, a két természet, a kritikai
racionalizmus, a narrativitás címek alatt, és arra következtet, hogy bár e két tudományterület
karakterjegyei a XX. század során jelentősen közelítettek egymáshoz, az a logikai tér, amelyben
megfogalmazzál tételeiket, fenntartja a jellegbeli különbözőségeiket.