Egyenlő bánásmód előképei a magyar közjogban
DOI:
https://doi.org/10.59558/jesz.2023.4.130Kulcsszavak:
hagyománytisztelet, egyenlő,- békés,- emberséges, -bánásmód, szociális biztonságAbsztrakt
Az egyenlő bánásmód, a diszkrimináció tilalma és az esélyteremtés mai jogi tartalmának kialakulását nem csupán a nyugati minta, hanem nemzeti jogszabályaink is elősegítették, oly módon, hogy legnagyobb uralkodóink intézkedései évszázadokra meghatározták az ez irányú jogalkotói gondolkodást. A magyar jogrendszer azonban sohasem volt autopoiétikus rendszer. A klasszikus esélyteremtés jelentős tartalmi eltérést hordozott a jogvédelem perszonifikációja, és a tisztviselő családi életének akkori és mai védelmében is. Az egyenlő bánásmód individuális jogkeltését azonban gyakran felülírják, elfedik, módosították akkor is, és napjainkban is államérdekek. Tehát fontos elgondolkodnunk azon, hogy biztos, hogy minden egyenlő bánásmódot és esélyegyenlőség irányában ható intézkedést tartalmazó jogintézményt nyugatról változtatás nélkül kell implementálnunk a magyar jogba, vagy annak léteznek nemzeti történelmünknek megfelelő olvasatai is? Különböző elméletek olvasztótégelyének azonban mégsem tekinthetjük a történelmet akkor, mikor célunk pozitív értékek keresése a gazdag magyar történelmi jogforrásokban.